Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1930

- 1 — tára s Szent László 72 kézzel írt, festett kódexről tesz említést. Nagy tekintélyét bizonyítja, hogy a pannonhalmi monostor palotája már ezen időben is gyakran látott királyi vendégeket, sőt egy ízben országgyűlést is tartottak itt. 1078-ban ugyanis Pannonhalmán gyűltek össze az ország nagyjai, hogy gátat vessenek a rendkívül elharapódzott gonoszságoknak. A XII. század elején villámcsapásból keletkezett tűzvész pusztította el a monostort és templomát, de a II. Béla által kinevezett Dávid apát azt mihamar felépíttette. A templom felszentelése alkalmával — 1137-ben — II. Béla nászajándékul a tarjáni birtokot adományozta a pannonhalmi egyháznak. Az ezután következő apátot, Ráfaelt — az eddigi kinevezési rendszerrel ellentétben — már ismét úgy választották s arról is ismeretes, hogy őt nevezték először főapátnak s hogy II. Géza királyt abban az időben tekintélyes összeggel, 20 márka súlyú ezüsttel volt kénytelen kisegíteni. A könyvtár élete szempontjából is nevezetes ez az idő, mert II. Géza nagyobb adományt adott a könyvtárnak. A rend ezután következő idejéről, apátjairól nincs sok feljegyezni valónk. Mindent betöltenek az országban dúló pártviszályok. Legfeljebb azt jegyezhetjük fel, hogy Benedek apát nevét őrző okirat tanúsítja, hogy a pannonhalmi kolostor ekkor már hiteles hely volt s így létesült a pannonhalmi országos levéltár. Ezután a Szent Benedek-rend történetében ismét fényesebb kor következik, mert a gyenge II. András uralma alatt a pannonhalmi apáti széket egy rendkívül erős egyéniség, Oros (Uriás) apát vette át. Tőle maradt reánk az első magyarországi chartularium, az úgynevett Liber Ruber. Ez vörös bőrbe van kötve, innen van a neve is és tartalmazza a XI—XIII. századbeli pápai és királyi okleveleket. Nagyon gondosan kiállított színes initialekkal díszített munka. Azért is értékes, mert az árpádkori társadalmi tagozódásról nyújt képet. Oros rendkívül tevékeny apát volt. Féltő gonddal őrködött a fegyelem megtartásán s mert a clunyi reform hatása gyengült, a negyedik laterani zsinat rendelkezései értelmében nagy gondja volt a káptalanok tartására. A közterhek viselése elől sem tért ki. 1217-ben elkísérte II. András királyt hadjárataiban a Szentföldre is. Viszont a király is nagyon megbecsülte őt, részt vett feleségével együtt az 1221-ben lerombolt, de újraépített monostor felszentelésén. Oros kiváló munkásságát dicséri Pannonhalmának ekkor létesített fiók kolostora, Deáki is. Ennek számára készült egy misekönyv, a Pray-kódex, benne a legrégibb magyar nyelvemlék — a Halotti Beszéd. Sajnos, az alkotásnak ezt a produktiv korát csakhamar a megpróbáltatások nehéz napjai követték. IV. Béla a megsemmisítő mohi csata után Orostól vett kölcsön 800 márka ezüstöt. A tatárok pusztításait Oros sem tudta megakadályozni s a monostoron kivül fekvő javaiban nagy károkat szenvedett. Oros nem is élte túl a borzasztó csapást.