Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1913

8 sége egészen új felfogással nézi úgy önmagát, mint a társadalmat és a külső világot . . . Ezt a nagy elváltozást alapjában attól az időtől kezdve szokták számítani, amikor a szabad kutatás elvét az emberiség egy része magáévá tette. Igaz, hogy ők akkor ezt csak vallási térre szorították és a régi Egyház ellen használták, de lassanként a tudás egész birodalmát áthatolta e gondolat. A technikus és természettudományokban hatalmas tényezőnek bizonyult. Nagy virágzást teremtett és az előzőkben ismertetett nagy eredményekhez ez adta meg a kezdetet. A filozófia terén azonban sokkal kevesebb jó hatása lett, mert itt nem volt semmi, ami az egyéni hajlamoknak és tehetségeknek határt szabott volna. Nem is haszna, hanem sokkalta nagyobb kára lett e téren az eredmény, mert minden egységes gondolat és nagy igazság elvetéséhez és a tekintély elvének lerombolásához vezetett. Hogyis ne ! Hiszen minden nagy filozófus mást tanított, mindegyik másként vélekedett a legfontosabb kérdésekben is. Az emberek is, egyik ennek, másik amannak a táborába állott. Amint tetszett ! Mig tehát a természettudomány nagy vívmányai a tudomány tekintélyét emelték és nagyra nevelték az emberi ész képességei iránti bizalmat, addig a filozófiai irány a szabad kutatás nevében lerombolt minden egységes véleményt, ügy hogy végre semmit sem tartottak hivei nagynak és szentnek : sem vallást, sem Istenben való hitet, sem nemzeti érzést, sem az igazságokért való lelkesedést, sem az erkölcsi parancsok szentségét. így történt aztán, hogy ma az emberek egyetlen nagy közös igazság birtokában sincsenek. Egyetértenek a természettudományokban és a gyakorlati ismeretekben. Az építkezéseknél, a gyáriparban vagy az orvosi tudományban nem engednek az igazság rovására egyéni véleményeket uralomra jutni, s akik a biztos természettörvényekkel szemben egyéni nézeteket vallanak : azokra építkezést nem bízunk, betegségünkben hozzájuk nem fordulunk. De vallási téren, az erkölcstan, a nevelés, szépirodalom és egyéb művészetek terén tarthat és taníthat bárki bármit : csak legyen egy kis előadó képessége, hogy hihető formában tudja gondolatait előadni ! Meg is van ám a hatása ennek a mindennapi életben is ! Az emberek nagy része azt rjiondja, hogy nem hisz Istenben. Semmiféle természetfeletti igazságot elismerni nem akar és elfogadni nem hajlandó : hisz ez az észnek jogait csorbítaná — gondolja. Elveti tehát azt az erkölcstant is, amelyet a természetfeletti vallás adott a világnak. Krisztus