Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1913

7 kezésére bocsátani lehetetlen volna. Azért is fontos még a villamosság, mert az energia átalakításának és szállításának problémáját diadalra juttatta és így a természet erőinek kihasználását csodálatos módon lehetővé tette. Ezzel egyszersmindt az emberi értelem okoskodásai számára egészen új birodalmat és láthatárt nyitott ; új irányba késztette a filozófiai gondolkodást, amely azóta az energia fogalma nélkül nem is tud el lenni. Azután az emberi elme diadalát tette lehetővé a távolság felett a dróttalan távíróban. Gondoljunk csak az ezáltal megmentett hajótöröttekre s látjuk korunk jellegzetes törekvési irányát : hogy mindent, amit éles emberi találékonyság és értelem alkot : azt mind az emberi élet kényelmére, biztonságára használja fel. — A repülőgép is ilyen gyakorlati irányba fejlődik a katonák kezében, de ennél most még meglepőbb annak a nagy gondolatnak az érvényesülése, hogy az emberi technika úr lett a levegőben is, ahol eddig csak a madarak szálltak. De ki tudná még ezen kivül mindazt a sok vívmányát elszámlálni korunk találékonyságának, értelmének és szorgalmának, amelyekkel a tudósok és felfedezők meglepték a világot és az emberi önérzetet nagyra nevelték és a tudományban való bizodalmat mindnyájunkban diadalra segítették ? Mert hiába tagadnánk, bizony úgy van, hogy e kulturális haladás túlzott tudományos öntudatot nevelt belénk, amely tudománnyal akar megfejteni mindent és azzal akar világosságot vetni olyan ismeretterületekre is, amelyek már kivül esnek birodalmán és illetékessége körén. Amely tudománytól vár felvilágosítást oly kérdésekben is, amelyeket a tudomány eszközeivel vizsgálat alá venni nem lehet s ha mégis erőltetik, kellemetlen hatása s káros eredménye lehet ... Ilyenek azok a keretek, melyekben egy modern ember élete lefolyik, amelyek a modern társadalom külsőségeit alkotják. Hát bizony ezek egészen mások, mint voltak csak egy századdal előbb is. S minthogy mások a külső viszonyok, más hatásokat is fejtenek ki az emberekre. Az emberek is mások, gondolatviláguk, világnézetük. Másért lelkesednek, más célt tűznek maguk elé s tevékenységüket is egészen más szempontok szerint rendezik. Más az erkölcsi világuk is. Nehéz volna megmondani, vájjon a tudományok haladása hatott-e változtatólag az emberek erkölcsi világára, vagy pedig a külső viszonyok fejtettek ki az emberrel szemben oly erőket és hatásokat, melyeknek ellenállani nem volt képes. De az bizonyos, hogy a magukat moderneknek tartó emberek nagy több-