Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1913

60 sel valamennyien a szép népdalokat s tréfálkoznak a napközben esett furcsaságokon. Ezek a csillagfényes csendes esték a tábori élet romantikus órái! Ezeknek csendje, nyugalma, boldogsága s érzelmi gazdagsága lesz a fiuk előtt a legfelejthetetlenebb ! Ez vési a legerősebben szivükbe azt az életelvet, hogy a nemes, tiszta és természetes örömök érnek az életben legtöbbet, mert soha sincs okunk megbánni őket s a legnagyobb boldogságot szerzik nekünk a földön. Ilyenkor terelődik az érdeklődés a csillagos ég felé ! Ilyenkor ismerkedhetik meg ki-ki a csillagos ég rejtelmeivel ; az egyes csillagokkal csak úgy, mint a csillagok világának annyi más tüneményeivel (újhold, teli hold ; hulló csillagok stb.). Valósággal új érzékek fejlődnek ki a cserkészben, aki ily komolyan, ily tervszerűen s ily eredményesen tölti vakációját. Micsoda életerő és életkedv riong a völgyi hegyoldalakon a fiuk énekében ; micsoda új energiák, soha szóhoz nem jutott tehetségek nyilatkoznak meg, mikor a nehézségek és bajok leküzdéséről van szó, mikor a közérdek tőlünk szinte hősiességet követel ! Mert bizony ez is kell ! Enélkül nem sikerülne semmiféle táborozás, enélkül hamarosan otthagynák a sátort — hisz otthon jobb lakás van ; a földre vetett fekvőhelyet — hisz otthon kényelmes ágy van ; a füstölgő „konyhát" — hisz otthon nincs rá gondunk ; a „nem sikerült" ebédet — hisz otthon ez alig fordulna elő. Az esőt, mely akkor esik, amikor legkellemetlenebb ; az erdőt, melynek rémes a zúgása viharban ; a bajtársakat, kikért annyi mindent kell végeznünk, amihez néha bizony éppen semmi kedvünk sincsen . . . De a cserkésznek ezek a gondolatok eszébe is alig jutnak, annál kevésbbé hallgat rájuk ! Ö mindezzel leszámolt akkor, amikor cserkész lett, mikor fogadalmát letette, mikor a csapatban elfoglalta a helyét, amikor jelszavává fogadta : légy résen. Azért mondottuk, hogy csak kipróbált fiukat vegyenek fel a táborba, mert a kényesek és elégedetlenkedésre hajlók könnyen megzavarják a tábor nyugalmát azzal, hogy elégedetlenséget szítanak ; hogy nem fogynak ki a kívánságokból ; hogy munkájukat rosszul végzik. Ezzel aztán az egész táborozás eredményét kétségessé teszik . . .