Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1913

61 VIII. A magyar mozgalom kilátásai . • . Megismertük a cserkészet világát. Láttuk keletkezését, terjedését ; áttörtük magunkat a magyar mozgalom szervezetén is, amely valamelyest különbözik még attól a brit típustól is, amelyet mintázni akart. — Láttuk, hogy a Cserkész-Őrszem Szövetség kebelében egyesült a kettősen induló magyar mozgalom, amely így egységes vezetést nyert és — látszólag — a széthúzás veszedelmétől egyszerre megszabadult. Ha most visszagondolunk azokra az új szükségletekre, amelyeket az első fejezetekben tapasztaltunk ; ha összehasonlítjuk a cserkészetet azzal a nevelési kívánalommal, amelynek feltételeit kifejtettük (25. 1.), akkor megmondhatjuk, hogy megfelel-e a mi óhajainknak és úgy tekinthetünk-e reá, mint a modern kor embert nevelő s embert javító eszközére. Hogy lesz-e képessége a bajokra irt hozni ? Tud-e jellemes és erős ifjúságot nevelni, amely a modern élet összes veszélyei felett diadalmaskodik és boldog életet él a kultura minden kincsének birtokában. Első feltétel és legfontosabb kívánalom gyanánt azt állítottuk, hogy legyen az új nevelési eszközben nagy éltető eszme, amelyet az ifjak elismernek s életük vezérgondolatának elfogadnak. Szükségesnek mondottuk az ilyen erős és központosító gondolatot azért, mert ez fog indítékokkal szolgálni — az ifjaknak, hogy az új mozgalomban magukat nevelni hagyják, — a szülőknek, hogy ezt szükségesnek tartsák — s mindazoknak, akikre a mozgalomnak szüksége van, hogy támogatására siessenek ! Az eredeti brit mozgalomnak van egy ilyen nagy éltető gondolatja : az angol nemzet vallásos életfelfogása. Ebből táplálkozik nagy honszeretete, ebből a brit cserkészek önzetlensége, tevékenysége s életrevalósága. Ez a mélységes vallásos alap látszólag a magyar cserkészetben is meg van. De — sajnos — nagyon is csak „látszólag". Mert a valóságban a Cserkész-Őrszem Szövetség megalakulása éppen ennek a vallásos alapgondolatnak és éltető szellemnek a mozgalomból való kirekesztését jelenti. Nem úgy ugyan, mintha a vallásosságnak nem volna ezután hivatása és szerepe a mozgalomban, hanem annyiban, hogy megszűnt alapgondolatnak lenni és a Szövetség nem tartja éppen a legszükségesebbnek a mozgalom sikere érdekében. A „Magyar Cserkészszövetségamely legelőször próbálta a