Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1912

10 drámák, ha nem is foglalnak el oly jelentős szerepet a műdráma előkészítésében, mint azt más nemzeteknél láthatjuk, irodalomtörténeti szempontból annál értékesebb alkotások. Fontos, szinte nélkülözhetetlen kulcsok annak a kornak megértéséhez, melyben keletkeztek, hiszen két század erkölcsi felfogására, gondolkozásmódjára, külső divatjára sokkal jobban rávilágítanak, mint az e korban irt tudományos munkák, melyeknek csekély számát az iskoladrámák adatai mintegy más oldalról kiegészítik, pótolják ; sőt a népies szellem és hang csaknem kizárólag bennük jelenik meg irodalmi téren. Azt a hatást sem szabad kicsinyelnünk, melyet az iskolai színjátékok előadása az első színpad megteremtésére és felvirágoztatására gyakorolt. Kétszáz éven keresztül az iskola volt ápolója, melengetője a jobb sorsra érdemes magyar drámának, hirdetője a legszebb gondolatoknak és a legnemesebb érzelmeknek. De miszsziójával nemcsak az ifjúság és hozzátartozóinak lelkületére hatott jótékonyan, hanem ébren tartotta a közérdeklődést a magyar színjáték iránt is ; színészeket adott az első színpadnak a főiskolai hallgatókban, közönséget a maga publikumában ; neki tulajdonítható az a SZÍVÓS kitartás és egyre erősödő lelkesedés, mely a magyar színészet úttörőit az emberi erőket annyira próbára tevő munkában diadalra segítette. Mindez azonban csak közvetett cél volt ; az iskoladrámák tulajdonképen nem ezért készültek. Nem tekintve a reformáció drámáit, melyek a hitújítás elveinek elhintését, népszerűsítését tartották szem előtt, az iskolai színjátékok előadása a nyelvi kiképzés mellett az erkölcsi nevelés megkönnyítését, előmozdítását célozta. E célt különösen a bibliai tárgyú darabok és a moralitások szolgálták. A moralitás olyan faja az iskolai drámának, amely kötött cselekvényben erkölcsi oktatás céljából allegorikus alakokat, megszemélyesített fogalmakat léptet föl. Fejlődésében három fokozatot szoktak megkülönböztetni ; az első fokon az emberi erények vagy hibák és bajok a maguk nevén szerepelnek : Virtus, Fösvénység, Részegség, stb. ; a másodikon már egyénítve vannak a Vitéz Katona, a Fösvény Ember, a Részeges személyében, mig a harmadik fokon mondai vagy történelmi alakokban testesülnek meg az egyes emberi tulajdonságok ; pl. Judit az asszonyi bátorságot, Zsuzsánna a szüíiességet képviseli. Vegyük szemügyre először a jezsuita iskoladrámák természetét, hiszen a XVII. században iskoláink nagy része az ő kezükön volt,