Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1904
- 18 — 2. Taxaceae. (Tiszafa-félék) családja : Taxus baccata L. (Tiszafa.) Mérges a levele, fiatal hajtása, de a gyümölcse nem. Mérges hatásánál fogva az emberek sokáig halálfának nevezték. Aristoteles, Jul. Caesar, Plinius, Paracelsus példákkal bizonyítják, hogy a tiszafa alatt elaludt emberek meghaltak, az ökrök, tehenek, melyek leveléből ettek, megdöglöttek. II. Zárvatermők. a) Egysziklevelüek. 1. Liliaceae (Liliom-félék) családja: Paris quadrifólia L. (Négylevelü csillár.) Az egész növény bódító csipös erejű, kivált bogyója és gyökere. Fritillaria imperialis L. (Koronás hatkotu.) Perzsiából 1570-ben Konstantinápolyon keresztül Németországba került, szép alakja miatt mint dísznövény nálunk is ismeretes. Legveszedelmesebb kecskebakszagú hagymája, amely kivált, mig szárba nem hajt, csipös méreg. Hatása olyan mint a csomorikáé. Fritillaria Meleagris L. (Kockás hatkotu.) Tulipa silvestris L. (Erdei tulipánt.) Colchicum autumnale L. (Öszi kikirics.) Minden része mérges, különösen gumója és magva. Mérgéből a colchicinböl már 2 cgr. halálos az emberre. Magával a növénnyel különben ritkábban történnek mérgezések ; tévedésből megtörtént, hogy a kikiricsborral, melyet különösen régebben köszvény ellen rendeltek az orvosok, a beteg megmérgezte magát. Colchicum arenarium Wk. (Homoki kikirics) szintén mérges. Veratrum album L. (Fehér zászpa) és nigrum L. (Fekete zászpa) gyökerében előforduló veratrin heves gyomor- és bélgyulladást okoz s végül fulladásos halált, mérgezések különben nem igen történnek vele. Orvosok is rendelik fájdalomcsillapítóképen csúzos bajokban, de vigyázni kell, hogy a szembe ne kerüljön, mert heves gyulladást okoz. 1 Hatása olyan, mint a fekete hunyoré. Scilla maritima L. (Tengeri csillagvirág.) 2. Amaryllidaceae (Amaryllisz-félék) családja: Narcissus pseudo narcissus L. (Álnárczisz nárczisz.). Narcissus poeticus L. (Fehér nárczisz.) 3. Iridaceae (Nösziromfélék) családja : Iris pseudacorus L. (Sás nőszirom), Iris Sibirica L. (Szibériai nőszirom), Iris pumila L. (Apró nőszirom.) 1 Paul Kolbani: Giftgeschichte des Thier-Pflanzen- und Mioeralreichs. 83.
