Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1902

— 14 ­nagyobb lelkesedéssel irt" költemény ez, melyben tisztán egyéni fel­fogás szerint irja le a tudományok fejlődését és terjedését, figye­lemmel kisérve útját, melyen a tudomány a művészettel együtt „Wandelt von Osten herauf und schreitet im Glänze zum Abend." Lelkesülten beszél hazája Íróiról : Gyöngyösiről, de különösen Batsányiról, mert „Kühn wie Keiner vor ihm, erhebt sich der Barde Batsányi, Virág strebet ihm nach, versuchet die Höhen des Pindus." Ez Gruber egyéni felfogása volt s sokat kellett miatta hallania. Még 1802-ben, amikor ezen költemény megjelent, válaszolt rá Virág Kazinczyhoz irt levelében, s metsző gúnynyal ir Gruberröl nemcsak a saját, hanem az összes magyar irók nevében, kiket Gruber költe­ményében mellőzött: „Örvendj Virágnak, a' te barátodnak, kedves Kazinczym! szerentséjén. Óh, ha ö is a Pindus tetején állhatna ama' nagy lirikus lelkű mellett és Gruber mellett ! bezzeg akkor örvendhetnénk mind a' ketten ! de ott magának Horátziusnak sincsen helye." Gruber „jegyzeteket" is irt költeményeihez, melyekben azt irja, hogy Bacsányit „halhatatlan költeményei" teszik nagygyá. Erre Virág ezt irja: „ne vesztegesd Te is a tömjént, irj valakinek Bétsbe (ha gondolod) és tudd meg, hol vannak azok az unsterbliche Gedichte, én igen szeretném olvasni. A' Gruber kétség nélkül olvasta azokat." Ilyen kicsinylő hangokat s más oldalról még sok durvaságot is kellett hallania Grubernek, ki mindezekre nem felelt gúnynyal és haraggal, sőt mindig távol tudta tartani nemes lelkületétől a boszuló haragot és felindulást. Méltatlanul bántak vele, de mégsem hagyta magát elijeszteni a további munkásságtól. 1804-ben jelent meg „Hymnus an Pannónia", melyet igaz hazafiúi szeretettől lángolva, teljesen hazája, a magyar hon dicsőítésének szentelt. Pannónia istennője vezeti a költőt Magyar­ország mesés szépségű vidékein keresztül s elbeszéli neki az egyes helyekhez kapcsolt történeti eseményeket. Ugy irja le hazánk művelő­dését, gazdaságát s földrajzi szépségéit, hogy az idegen már ebből is megismerheti a magyar földet s önkéntelenül „Schön ist, muss er doch rufen der neidliche Fremdling." Ez Gruber legsikerültebb költeményeinek egyike, melyben sikerült rajzaival váltakozó lirai részletek gyönyörködtetik az olvasót. Mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom