Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1902

— 13 német nagy üdéjét játékszínekben levő actörságban töltötte, mivel alkalmatlansága miatt gyakorta kifügygyentetett, Eszterházy gróf fiai tanításaira adta magát, ettől Széchnyinek ajánltatott és második nemzeti könyvtár őrzőjévé rendeltetett. Gruber gonosz szivü, másokat megvető német, patvarsága annyira vetemedett, hogy 1802. esztendőbéli Országgyűlésekor némelly verseket adván ki ezekben legnagyobb költőnek Batsányit lenni kiáltozza, Virágot csak Batsányi szerencsés követőjének nevezi. A Nemzet tsufságára vagyon az, hogy Szétsenyi Gróf Uram Miller

1 és Gruber németeket sok elmés Magyarokat meg vetvén a Haza könyvtartója örizetére tette. így óltalmaztatnak a nemzet tsufjára szolgálló eszközök!!!" (Kézirat a Nemzeti Muzeumban.) Ha csak egy pillantást vetünk is Gruber müveire, elég arra, hogy mindezen állítások helytelenségét átlássuk. Grubernek is voltak hibái, melyek palástolása végett — mint maga mondja — nem akart Terentius mondása mögé bújni, hogy „homo sum", de azt még sem érdemiette meg, amit ellene tettek. Voltak, kik hazafiságát vonták kétségbe, — mint Horváth is — pedig számos költeménye fényesen tanúskodik magyar érzelméről ; voltak azután, kik mint irót iparkodtak lehetetlenné tenni; de míg a Bécsben megjelenő „Annalen der Litteratur und Kunst" Grubernek 1800 és 1806 közt kiadott munkáiról csak kicsinylőleg és gúnnyal telt részvéttel ir. addig a külföldi lapok, mint a „Der neue deutsche Merkur" és a „Leipziger Litteraturzeitung" csak örömmel emlékeznek meg róluk, s melegen üdvözlik a sikerült munkákat. Ezen idő termékei közül első sorban lirai költeményei vonják magukra figyelmünket. Nagyobbrészt alkalmi költemények, himnusok, melyekben majd hazáját dicsőíti, majd a tudomány haladását csodálja, majd pedig egyes nagy ember tetteit örökíti meg. Gruber általában nem lírai természet. Figyelme inkább az előtte levő dolgok leírására terjed ki, amely leírásokhoz, mint költői reflexiókkal átszőtt szelid realizmushoz kapcsol néha lirai érzéseket, amelyekkel nagyon csínján kellett bánnia, mert különösen hosszabb részletekben könnyen lirai ömlengésekké fajultak. Himnusai közül különösen „Hymnus an Pallas Athene" és „Hymnus an Pannónia" említésre méltók. Az első nem egyéb, mint a tudományok, művészetek mestereinek dicsőítése ; „a leg1 Miller Grubernek jó barátja volt, kinek tiszteletére Gruber egy szép alcaiosi sorokban irt verset is adott ki.