Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

— 30 — van (Althaea officinalis). 1875-ben Argentínában is megtalálták és pedig a kis papsajton (Malva rotundifolia). Spauyolország és Dél­Amerika élénk kereskedelmi forgalmánál fogva valószínű, hogy ott lépett legelőször Európa földjére, onnét azután a szél-szállította spórákkal elterjedt egész Nyugot-Európába. Orvosi és ipari czélokra használt, sötét-vörös festőanyagot szolgáltató mályvákat pusztítja. A zuzmók Sorediumok néven ismert Thallidiái is a levegő­áramlatok utján tovaterjedő sarjak. Szabad szemmel a zuzmók felületét borító bevonatnak látszanak, melyek egyes vagy több egyesült, színtelen hypháktól körülfont zöld sejtekből származnak s egy darabig a zuzmótest belsejében vannak, oszlás utján szapo­rodnak, majd a hasadékokon kijutva a felszínre a szél fölkapja őket s valamely fa kérgének hasadékába viszi. Ott csakhamar új zuzmótestté nőnek és újra sorediumokat hajtanak. A Lomb- és Májmohok többsejtű Thallidiái (Aulacomium androgynum, Jungermannia bicuspidata, Blasia pusilla) is például szolgálhatnak. Sokszor a meredek sziklafalakon élő Campylopus máj moh levelei lehullván az anyanövényről, mint sarjak szerepelnek és a levegőáramlatok messze szállítják. Nem ritka eset az sem, hogy az egész mohnövényt leveleivel, rliizoidáival együtt tovaviszik a levegőáramlatok, pl. a Leocodon sciuroides, Thuidium abietinum, Hypnum rugosum, Conomitrium Julianum. Az olyan rügyforma sarjak, melyek a növények földfeletti részeiről válnak le és a levegőáramlatok utján vitetnek tova, nagy ritkaságok közé tartoznak. Ilyen a Lycopodium Selago-nál fordul elő, amelynél a levelek nyelén apró sarjak támadnak, melyek első pillanatra szárnyas gyümölcsöknek látszanak. A szárnyas lemezecs­kék egyik oldalon ki vannak mélyítve, a másikon pedig kidudo­rodnak s igy alkalmas repülő készüléket alkotnak, amelybe a szél könnyen belekapaszkodhatik. A földfeletti törzsekről levált és sarjakká alakult hajtásokat a szél nem viheti messzire. Ezek ugyanis rendesen nehezek, s nincsen alkalmas felületük a szél megkapaszkodására. A levegőáramoknak csak annyiban van reájuk hatásuk, hogy az őket hordoz4»tengelyt himbáló mozgásba hozzák s ezzel őket messzebb lökhetik maguktól, vagy annyiban, hogy a földre hullott

Next

/
Oldalképek
Tartalom