Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

- 111 — közé állt, másrészről annál égetőbb a szükség, hogy a hazai ifjúság, miután nyelvűnk törvényes állásába visszahelyeztetett, a magyar nyelv és irodalomban minél alaposabb és szélesebb kiképzést nyerjen, a német nyelv pedig eddig a magyar nyelvnek rovására mindig nagyobb és nagyobb óraszámmal tauíttatott: a tanári karnak az az alázatos véleménye, hogy a német nyelvet a rendkívüli tárgyak sorába iktassák s az ekként nyerendő órákat a magyar nyelv és irodalom bővebb tárgyalására fordítsák. Ez a szülőknek a legforróbb óhajtásuk. Füssy Tamás igazgató. A pápai kath. algymnasium tanár-testületének az újból szervezendő tanrendszerre vonatkozó nézetei és javaslatai.

1) A tanulmányi főigazgató ur 0 Nagysága felhívására, miszerint mellőzhetlen kötelességünkké tétetett, hogy a tanügy szándéklott átalakulása érdekében mi is nyilvánítsuk véleményünket: nem késtünk közös értekezés végett egybegyűlni, melynek tartalma alatt kizárólag azon körre szorítkozva, melynek határai közt a tanügyet szolgálni osztályrészünkül jutott, következő előterjesztendő határozatokban állapodtunk meg: Mindenek előtt örömtelt kebellel üdvözöltük a mag. magy. kir. Minisztérium értésünkre adott abbeli nagyfontosságú gondoskodását, minélfogva tanintézeteinket, mint a közművelődés és alapos tudományosság főfő tényezőit, oly karba szándékozik helyezni, miszerint a korigényeknek kellően megfeleljenek és a haladás pályáján több tekintetben, ámbár nem mindenkor önhibája által, hátramaradt nemzetünket a míveltség azon színvonalára emeljék, hol az európai nemzetek míveltebbjei kivívott tisztelet és elismerés mellett már régóta tekintélyes helyet foglalnak el. Ezen hazafiúi törekvések áldásos eredménye iránt rendületlen a hitünk, szilárd a reményünk ; mert nemzeti és országos érdekeink felett már nem fásult szivű idegenek intézkednek, hanem hazáuk sorsa a nemzet jobbjaiból választott oly kitűnő férfiak kezeibe van letéve, kik szakadatlanul a közjót tartván szemeik előtt, önzéstelenül s bölcs körültekintéssel fogják a magyar birodalom jólétét s felvirágozását rögös, de felséges pályájokon az összes nemzet boldogítására érvényre juttatni. A tanintézetek s rendszereik reformjánál a szellemi haladás folytán kifejlődött korigényeket tekintetbe venni mi is óhajtjuk; de a kor igényei uem lévén miud egyértéküek, közülök csak azokat tartjuk az uj rendszerbe beillesztendőknek, a melyek már egyelőre üdvöseknek elismertetnek, azokat pedig, melyek már elméletileg s a megvitatások terén czélszerütlenekuek vagy éppen károsaknak bizonyodnak be, az alkalmazásnál egészen mellőzendőknek Ítéljük, nehogy a kitűzött fönséges czél eredményeiben meghiúsuljon. Ennek következtében a hazánkban is sokat emlegetett közös tanodákat, melyeknek létrejötte előre kiszámíthatatlan zavarokat idézne elő, sok kegyeletes érdek-, érzelem- s a nevelés alapelveibe ütköznék, nem egy ősi jogot érzékenyen sértene vagy eltiporna, sőt mondhatni, magának az államnak valódi érdekeit *) Győri főigazgatósági levéltár. 1867.