Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895
- 66 Az iskolai csengetés rendje. Iskolai napokon Szent-György napjáig délelőtt az első csengetés 7 órakor, a második fél nyolczkor adatik, Szent-Györgytől kezdve az első csengetés fél hétkor, a második 7 órakor. A második csengetésre a poétákig mindnyájan osztályaikba vonulnak. A rhetorok délelőtt is, délután is fél órával később. Délután az első csengetés állandóan 1 órakor van ; a második fél kettőkor, kivéve a kánikula napokat, a midőn az első csengetés 1 órával később történik. Az iskolai év vége felé, a midőn délután szünetet engednek, fél órával később csengetnek. x) Vasár- és ünnepnapok. Délelőtt az első csengetés fél nyolczkor ; a második kevéssel 8 óra előtt. Ezután felolvassák a névsort, a mely után a 3., 4., 5. és 6. osztálynak exhortácziót, az 1. és 2. osztálynak kathekézist tartanak. Ennek végeztével, ha a német predikáczió (a mikor van) elvégződött, jelt adnak s a templomba vonulnak a szent misere ; ha pedig nem végződött, annak a végét a csengetéssel be kell várni. Midőn délután kongregáczió van, az első csengetés 3/ 4 kettőkor adatik ; 2 órakor névsorolvasás, utánna a nagyobbaknál kongregáczió, a kisebbeknél kathekézis van. Ha pedig nincs kongregáczió, akkor az első csengetés fél háromkor, a második 3/ 4 háromkor, a harmadik a mikor a templom tornyában harangoznak. Nagyböjtben, a midőn böjti magyar predikáczió van, ennek végével adnak jelt, s a midőn Misererere harangoznak, akkor mennek a templomba. Végül megjegyzendő, hogy minden napon, vasár és ünnepnapokon, (kivéve Remete Szent Pál, a bold. Szűz és az egyes osztályok ünnepeit) a tanulók kis misét hallgatnak, a melyet az az áldozó pap mond, a kinek nevét a heti táblára ki irják. Gyónás és szent gyakorlatok. A tanuló ifjak minden második héten gyóntak és áldoztak. Az egyes osztályok gyónás-napjait az egyes osztálytanárok állapították meg valamely hétköznapra, nehogy a gyóntató atyákat, a kik vasár- és ünnepnapokon a hivők gyóntatásával voltak elfoglalva, túlságosan megterheljék. A nagyböjt vége felé minden évben az ifjúság számára szent gyakorlatokat is tartottak, a melyeken azonban világiak is részt vehettek. A prefektus az iskola kapujára 8 nappal előbb kifüggesztett táblán tudatta mindenkivel, hogy XIII. Kelemen pápa teljes búcsút enged mindazoknak, a kik a gymnasiumbau három egymásután való napon latin nyelven tartandó szent gyakorlaton részt vesznek, meggyónnak és megáldoznak. Ezen az ájtatos lelkek üdvének szentelendő napok előtt való délután mindnyájan 4 órakor összegyülekeztek, hogy leikeiket a szent gyakorlatokra előkészítsék. A három nap délelőttjein 9 órakor, délután pedig 3 órakor a prefektus egy-egy óráig tartó beszédet mondott az előre kijelelt elmélkedési tárgyról, a minek végeztével délután a templomba mentek, a !) 1773. A tanárok kérték Eszterházy Pál generálist, hogy Szent-György után is akkor harangozzanak mint télen és hogy szombaton csak a lytániára, nem pedig a vesperásra is kellessék menniök. A generális mind a két kérésbe beleegyezett.
