Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895
— 67 — hol a cziboriummal áldás adatott. A második nap délutánján az iskola harangjával fél kettőkor adtak jelt, mert az elmélkedés végeztével, ha az idő kedvezett, a súlyosan megbántott isteni Felségnek kiengesztelésére bűnbánó körmenetet tartottak. Ugyanis fekete zászlóval és kereszttel, a melyet a magyar olvasótársaság engedett át, indultak a gvmnasiumból a vár mellett álló Mária szoborhoz, a honnan a pálos templomba tértek vissza. Harmadik napon az elmélkedés végeztével iinnepies körmenetben indultak a templomba, a hol elénekelvén a Te Deum-ot, miután a cziboriummal áldást adtak, befejeződtek a szent gyakorlatok. Vakdczió. 1. Az iskolában nincsen előadás karácsony előtt való naptól apró szentekig. 2. Farsang utolja előtt való szombattól egészen hamvazó szerdának délelőttjéig ; ekkor délután már rendes előadás. 3. Nagyhétfőtől húsvét után keddig bezárólag. 4. Pünkösd előtt való naptól keddig. 5. Az iskolai év végződik Kisasszony nap után való nap és kezdődik Szent-Imrekor. Philosophin és theolorjia. A pálosok második theologiai intézetének 1756 — 1761-ig a pápai kolostor adott helyet; a mely utóbbi évtől 1783-ig philosophia volt Pápán a rend növendékeinek, a melybe azonban világiakat is felvettek. így mindjárt az első évben a 12 tanuló közöl 6 volt pálos, 6 pedig világi. 1) Ezen időben is Aristoteles szerint tanítják a philosophait, de lassankint más tárgyakat is vesznek melléje, mint a történetet, számtant, phisikát, hogy az ifjaknak általános műveltségét minél inkább szélesítsék. Könyvtárunkban több tanárnak meg vau a philosophiát tárgyaló könyve, a melyeknek egyikét sem tanulmányoztam ; de nehéz is lett volna, mert nagyon sok rövidítés van bennük és igen piczi betűkkel vannak írva. Azonban komoly tanulmányom tárgyává tettem Kelemen György pápai philosophiatanárnak „Praecognita Históriáé Universalis" czimü, az Egyetemi Könyvtárban levő s 1778-ból fenmaradt kéziratát, a melyben az O-kort tárgyalja, a melyet három részre oszt : a homályos, mesés és történeti korra. Az elején a különfele időszámításokat tárgyalja, majd áttér a világ és az ember teremtésére, valamint a vizözönre. O is mint Bél András a héber nyelvet tartja az emberiség ős nyelvének, a melyből a többiek származtak s azt hosszasan bizonyítja. A magyarokat a hűnok és avarok testvéreinek tartja, de azért ném zárkózik el a lappokkal s törökökkel való rokonság elől sem, sőt a lapp-rokonságban az alig néhány évvel azelőtt megjelent Sajnovics könyvének nézetétét egészen magáévá teszi, hathatós argumentumokkal védelmezi s visszaveri azokat a támadásokat, a melyek abból származhatnának, hogy a magyarok a lappok és törökök nyelvét nem értik. Jornandes állítását megvetéssel mellőzi. Turóczv ellenében vitatja, hogy a magyarok Nemródtól nem származhatnak, mert jSTemród Chám fia volt, a magyarok pedig Japhettől származtak. Úgyszintén viszszautasítja, hogy a magyarok a szlávoktól eredtek. Vitatja, hogy a hűn nyelv a bábeli zavar alkalmával támadt. Szól továbbá Solonról és Pisithratusról, leírja Róma alapítását és a galloktól való megszállását, beszél még az assyrok, babylo*) A tanulók száma 6— 12 közt váltakozott. L. a Függelékben a pápai philosophia és theologiatanárok névsorát. 5*