Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

— 10 — igazi hitbuzgalmat s ösztönözte kiválólag az utóbbiakat, miután kolostoraikat reformálták, a jezsuitákkal való nemes versenyre. Pázmánynak s ezeknek a hitbuzgó férfiaknak köszönhető, hogy a magyar visszatért őseinek elhagyott hitéhez ; ez a nemes törekvés magyarázza meg azon körülményt, hogy nem csak a nép, hanem a főurak is mindig többen térnek vissza az egyház kebelébe s megtérésük nemcsak a külsőségekben nyilvánul, hanem versenyre kelve egymással arra törekesznek, ki áldozik több pénzt, birtokot iskolára, templomra s ki mutathatja ki kisebb, de folytonos adományokban őszinte vallásos buzgalmát.

1) Ezeknek a harczoknak közepette virágzott fel a magyar katholikus tanügy is. Pázmány előtt már alig volt katholikus iskola hazánkban. Most majdnem mindenütt, a hová a jezsuiták letelepednek, iskolákat állitanak. Ebből az időből származnak a nagyszombati, pozsonyi, győri, homonnai, szathmári és gyöngyösi jezsuita intézetek, a melyeket részint maga Pázmány létesített, részint létesíteni segített ; s a melyek nemcsak a katholicismus előőrsei, hanem egyúttal a tudomány székhelyeivé váltak. A jezsuita rend tagjai mindig első teendőjüknek ismerték gymnasiumokat szervezni, a melyekben a vallástan, latin és görög nyelv, ékesszólástan s részben a számtan képezték a tantárgyakat. Azonban ezen intézetek csak az alapismereteket nyújtották; azért azoknak, a kik magasabb kiképzésre törekedtek, Róma, Bécs, Prága, Olmütz, Grácz, Padua és Bologna egyetemeit kellett látogatniok. E bajon is segített Pázmány, a midőn 1632-ben megalapította a nagyszombati egyetemet, a melyen a jezsuita tanárok a theologiát és philosophiát tanították s a melyet utódai, Lósy és Lippay prímások, a jogi karral egészítettek ki. Pázmány példáját követik 1657-ben Kisdy Benedek, egri püspök, a ki a kassai, Széchenyi György prímás, a ki a budai akadémiának veti meg alapját. Ekkor alapítanak több helyen : Nagy-Szombatban, Sopronban, Budán, Trencsénben, Lőcsén fiú convictusokat, a melyekben sok szegény ifjú nyer ellátást, a kiknok segélyezésére ezenfelül minden egyes intézetnél gazdag alapítványok voltak. Pázmány szelleme lelkesítette Csáky László grófot is, a midőn 1638-ban Pápán kolostort és gymnasiumot alapított, a melybe nem a jezsuitákat, hanem a hazánk történetében hosszú időn át oly sok érdemet szerzett pálosokat telepítette le. *) Salamon Ferencz: Kisebb történeti dolgozatai. 872. 1.