Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 29 — tiv fő képződményének fő zöme ugy vau elhelyezve, hogy a trachitok fő zöme éjszakkeleti részen mutatkozik a Vácz-Visegrádi hegységnél és hogy a moori csatornát délnyugat felé át nem hágja; mig a bazaltok fő zöme délnyugati részre esik és az emiitett csatornán tul nem halad. A bazaltok föllépését Böck J. és Hoffmann határozták meg pontosabban, hogy t. i. az Örvényes, Baruag, Városlőd helységek által jelölt vonalat éjszakkelet felé át nem lépi. A bazaltok fellépésénél — mint azt Böck J. kimutatta — itt szintén érvényesül azon szabály, melyet Heim a) a vulkánok fellépésére nézve mond, hogy t. i. egyes vonalak irányában, mint különálló kúpalakú hegyek jelennek meg. Bakony bazalt-előjövetelének legnagyobb része Böckh szerint két vonal hosszában csoportosul, de lehet több (4) ily vonalat is kijelölni, melyek közül kettő-kettő többé-kevésbé derékszög alatt metszi egj'mást. A bazaltok középpontja a legnagyobb kiterjedésű Kabhegynél van. Itt húzódik az első fővonal, mely a Halápi illetőleg Láz hegygyei végződik; ebbe a vonalba esik az emiitetteken kivül Agártető és a Dörögd mellett fellépő bazalt. Láz hegytől egyenesen derékszög alatt ujvonal lép fel, mely a három Lázhegyen és Kovácsi hegyen át Hosszúhegyig terjed. A második fővonal Ki;álykőnél kezdődik és Csobánczig húzódik. Ezen vonal folytatható éjszakkeletnek Somhegyen át Kabhegyig, a midőn Királykőnél csekély hajlást képez. Ebbe a vonalba esik az emiitetteken Kivül még a Boncztetíih, Sá ormagash. és Halyagos. Ezek szerint a Bakony bazaltjának fő tömege egymással többé-kevésbé párhuzamos, Kabhegytől délnyugatnak haladó vonalba esik. Ezeken kivül lehet még több részint hasonló irányú, részint derékszög alatt haladó csekélyebb jelentőségű vonalat kijelölni. A két fővonallal párhuzamosan és köztük halad a Somhegyen, Bondorón és Hegyesdeu átmenő vonal. A Királykő-Csobáncz vonaltól délre van a Feketehegy és Kopasztető vouala ; továbbá Halomhegy, Tóthegy, Gulacs és Szigligeti tuffa szintén egy vonalba esik, végre van a Kís-Hegyestü és Badacsony vonala. Az eddigieket derék szög alatt metsző vonalak : a Láz-Kovácsi vonal, melybe a három Lázhegy, Tátika, Hosszúhegy és Kovácsi hegy esnek ; továbbá a Badacsony, Sz.-György, Kis Somlyó, Herczeghegyet és Sitkét összekötő vonal, melynek folytatását a Balaton tulső oldalán a fonyódi tuffa képezi. Agártető, Somlyóhegy és Magashegyen át is megy, az előbbiekhez csak némileg hajló vonal, melynek folytatását a Balaton túlsó oldalán a Boglárhegy képezi. Végre megemlíthető még a Tihany bazalttuffáján, Kabhegyen, Somlyón és Sághi hegyen átmenő hajlott vonal. A bazaltok ezen fellépési vonala, mint Hoffmann kimutatta, mindenütt a) Untersuchungen .... II. B. 187. 1, f