Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 30 — szakadási, vetődési vonalaknak felel meg, mely vetődési vonalak főiránya a hegység csapás irányával egyezik meg; hozzájárulván kisebb hasonirány u vetődési vonalak, valamint harántirányuak is, mi által mint egy vetődési vonalak hálózatán lépnek fel a vulkánok a). Többféle szempontból csoportosíthatjuk a B eruptip hegyeit, igy p. o. a közetek szerint három főcsoportra oszthatjuk a Bakony vulkánjait, melyeknek időbeli rend is megfelel t. i. 1. a jelieges bazaltvulkánok. 2. vegyes vulkánok (bazalt és tuffa) és a 3. tuffa vulkánok. Évezredeken át tartó rombolás a Bakony vulkánjainak egykori alakját, mely rendesen szabályos kupidom lehetett, tetemesen megváltoztatta, de a következtetést az eredeti alakra még mindig megengedi. Nagyon elősegítette ezen rombolást a nem vulkáni talajnak congeria-homok és agyag rnndszere különösen ott, hol a kiömlött láva nem szolgált takaróul. Ahol a láva előfordul, ott csak a vízszintesen elterülő részeknek külső része romboltatott le s igy meredek külsőt mutat. És ezen rombolások daczára a jelleges bazalt és vegyes vuikani hegyek szépen megtartották az eredeti kupalakot. Stachenak alak szerint való jelosztását szem előtt tartva a két első csoportba tartozó bazaltokat ismét három csoportra oszt. hatjuk. Az első csoportba tartoznak, melyek meredek czukorsüvegféle alakkal birnak. Ilyenek : Hegyesd, Gulacs. A második csoportot kepezik azok, melyek két különböző hajláesal tompított kuprészből vannak összeállítva és a felső kup teteje a néző előtt gyengén domborodottnak vagy laposnak látszik. Ily alakúak : Halap, Csobáncz, Badacsony, Kis-Somlyó, Saaghegy, Tátika, Yarasd. A harmadik csoportba sorolhatók azok. melyek tisztán kivehető három, különböző hajlású kuprész által képeztetuek. Ide vehető: Somlyó és Szt. G}örgy. A szerkezetet illetőleg a jelleges bazalt kúpoknál, hova Tátika, Halap Gulacs, Tóthhegy, Kövesd és Halomhegy a Tapolcza völgyében tartoznak, például szolgálhat a Gulacshegy, melynél congeria-homok és agyag képezi az aljbeli kupot ; felette karcsú oszlepokra elvált hegyes bazalt kup van. A szép oszlopos elválásnál gyakoribb a lapos elválás a Bakony jelleges bazaltjainál. Lasz Samu szerint Somlyón, Csobánczou és Badacsonyon az oszlopos elválás nagyban mutatkozik, de a lapos elválás vele együtt jár s azért szabályos bazalt lapok ritkán találkoznak l). A Szigliget melletti hasonszerü hegyen a tuffán áttódult fiatal bazalt igen a) Staliczka szerint a Bakony bazaltjának fő tömege éjszak-nzugatról délkeletre nyúló hosszúkás kerülékben csoportosul, melynek hosszanti tengelyét a Jánosháza melletti Kis-Sómlyó~Tftgytől a Mentshely falu melletti bazaltkupig húzott vonal mutatja Jahrbuch d. k. k. geol. Reichsanstadt. B. XIII. 1863, a) »A vulkanismusról,«