Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894
— 28 — Bouei Fer., Congaria Balatonica Part. Sok helyen szénszallagok is mutatkoznak, mint Öcs környékén, Dobosnál, de nem mutatkoznak oly mértékben, hogy jelentőségük volna. Ezen emelet faunája túlnyomóan Cardíumok, Congeriák és Melanopsisokból áll, és a mostani tengeri faunáktól eltér. A most élő faunák közül — a rendszeres rokonságot tekintve — csak a Kaspi és Arai tóé kerülhet szóba, a) minthogy ezekben nemcsak néhány apró Congeria, hanem a simpallíatos Cardiumok közül több olyan faj él, mely a congeria rétegekre jellemző, de tekintve az utóbbiak gazdagságát, a fajokban a két fauna közt fölötte nagy különbség van. Fontosabb kövületek: Conger. Bala'onica Part., Conger. auricularis Fuch., Cardium conjuugus Part., Melanopsis Martianiana Fer, Melau, impressa Kr., Melan. pygmea Part., Cardium apertum Münst. Uuio atavus Part., Plauorbis cornu Brog., Planart. applanatus Thom. Neritina Radmanesti Fuch. Valvata Balatonica Rolle (Tihany.), hasonlít a tropikusi Cyclophorákhoz, de, mivel Tihanyon a congeria rétegek édesvízi vagy brack lerakodások, azt Rolle a Valváták közé sorolja, b) c) d) Bazalttuffa és bazalt. Az eddig tárgyalt képletek mind sediment képződmények voltak, most fogjuk tárgyalni az időrendben is következő eruptív formatiókat, melyek a Bakonyban soha sincsenek trachit által képviselve, hanem mindig bazalt és tuftaja által. Ide vehető még az egyes helyeken fellépő és mindig lazaltra települt édesvizi quarc és mészkő. Bakony bazalt-területével már számosan foglalkoztak; alapvető Beudaut munkája; a Tihany-félszigettel Zepharovich c) foglalkozott, Stäche d) a bazalt-területet körvonalozza és érinti a képződést, Stolicka e) továbbá Böckh I. f) és ujabban Hjfmmng) K. foglalkozott'bővebbeu ezen területtel. Bakony eruptiv kőzeteit tehát bazalt-tuft'a és bazalt képviseli, melyek egyes különálló kupak és emelkedések alakjában jelennek meg. Az eruptiv képletek fellépésének szabályszerűségére először Stäche h) hívta fel a figyelmet, hogy t. i. a Bakony-Vértes-Pilis hegyreudszer erupa) Hantken. Magy. Akad. Közlemények. 1869-1863. 273. b) Rolle. Über einige neue oder wenig gekannte Mollusken Arten aus Tertiär-Ablagerungen. Sitzungsberichte d. k. k. Akad. Wissenseil. Mat. Nat. Classe. 44. ß. I. Aht. 209. 1. c) »Die Halbinsel Tihany stb.« Sitzinegsbericht d. k. k. A. B. 19. d) Jahrbuch d. k. k. geol. Reichsanstalt 1862. R. XII Verh. 145-149. e) Jahrbuch d. k. k. geol, Reichsanstalt. 1862. B. XIII. Verh. 20. 1. f) A déli Bakony földtani viszonyai. g) »A déliTfctkony bazalt-kőzetei.« A magy. kir. Földtani Intézet évkönyve. III. k. 3. füz. 339 -525. h) Jahrbuch .... XII. Verh, 145. 1.