Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 27 — b) Agyag, homok és kavics. Mig- az előbbeni képletek a hegység közt, mintegy hasadékba bezárva lépnek fel. addig ezen lerakodások inkább a hegység széleire húzódnak és igen nagy terjedelemben lépnek fel. A.-Sz.-Mártoni dombvidéktől, melynek legaagyobb részét képezik, egészen a Zala patak partjáig szegélyezik a nyugati oldalon ezen képletek a Bakony egyes lánczolatait. A/.ouban a délkeleti részeu. hol a legrégibb képletek lépnek fel nagy változatosságban, ott éppeu nem, vagy csak gyéren lépnek fel ezen képletek. Conglomerátok és kavicsok főleg a hegység éjszaki oldalán találhatók. Édesvízi tömött homokkövek Sz.-Mártonnál, Keszthelynél, Bartai pusztán. Agyag a Bakony éjszaknyugoti oldalán igen széles övben terjed el Lázi, Gicz, Pápánál. Homok és agyag váltakozva délfelé Ugod, Fenyőfő, Bakony Sz.-László, Csatái' és Bodajk vonaláig terjed, helyenkint kavicstelepekkel megszakítva. Somogymegj ei Fonyódhegy hosszában >zépen vannak feltárva a cougeria-képletek lerakodásai s szépen látható ott. hogy a homok lerakodás magasabb szintet foglal el, mint az agyag, a) Bakonynak éjszak-nyugati nyúlványai a sz.-mártoni dombok, mellek a cnngeria lerakodáskor jöhettek létre Csanaktól egész addig, hol a három ág egymással egyesül, kizárólag homok és agyagrétegek váltakozásából állanak. Legalul ké'clő agyag, e fölött sárgás agyag, ezt követi homokréteg, ezt ismét agyagmárga erre megint homok következik, vagy sok helyen homokkő. A dombsorozat alső és felső homokrégreiban fehér sziuü homokkő táblák lépnek fel, többnyire szórványosan, a felső rétegekből kiemelkedve, úgyszintén a horgok és gödrök oldalaiból ; 30—10 m. mélységben a felszíntől is leltek ily homokkő táblákat. Színükre és alkatrészeikre nézve megegyeznek azon homoki étegekkel, melyekben előfordulnak. Nagyságuk különböző vannak 5 m

3 térfogatúak is. Ily homokkő táblákat Suess E a bécsi medencze cougeria emeletében szintén talált. Kövületek közül a Congeriák elég gyakoriak, b) A congeria agyag általában kékes szürke, a humok világos szürke sárgás s legnagyobbrészt ünom quarczszemekből áll csillámmal vegyítve. Néha a homok szép fehér, mint p. o. Kapolcsról Monostor-Apátira vezető lit mellett néháuy ponton és Sáskától keletre a Rókahegy közelében, mely utóbbi helyen kisebb-nagyobb concretí >kat tartalmaz, melyeknél mész képezi a kötőszert. Több helyen legnit is található, p. o. Dörögdön, Koppányból Somberekbe vezető völgyben. Hogy ezen lignit a congeria-emeletbe tartozik, mutatják a kövületek; Melanopsis Stuiii Fuch., Melan. a) Stäche Jarbuch .... XII. Verh. 126 1. b) Fehér Ipoly. Györmegye és váró; egyetemes . leírása 1875. 22- f. Jarbuch ci. k. k. geol. R. XII. 1. f. Verh. 111. 1.