Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1893

— 13 — Ha a, b és * ismert, akkor egyúttal ß, a kérdéses maximum vagy minimumnak a geometriai árnyék szélétől mért távolsága is kiszámítható. Itt azonban meg kell jegyeznünk, ha azt akarjuk, hogy számitásunk a kísérlet adataival összevágjon, ugy a fellépő vonalok távolságát a geom. árnyék szélétől kell mérnünk, a mi egy kis experimentális nehézséget okoz — mint Veidet

1) megjegyzi. — Fresnel e nehézséget ugy oldotta meg, hogy vett még egy másik elhajlitó ernyőt. Ezt az elsővel párhuzamosan a másik oldalra hefyezte, még pedig oly távolságra, hogy az igy származott elhajlitási tünemények egymást kölcsönösen nem zavarták. Ezután megmérte két homolog fekvésű vonalnak távolságát (legyen ez pl. I), ezt levonta a számítás utján — a két ernyő közötti nyilás szélességének figyelembe vételével

2) — nyert geom. árnyékok távolságából (L) és igy a ß távolság kétszeresét kapta vagyis -* A Ha a felfogó ernyő és ez elhajlitó test közötti távolság változik, akkor egyúttal a ß távolság is más és más lesz. Könnyű kimutatni, hogy a szemügyre vett vonal hyperbolikus görbén mozog. Fresnel méréseinél rendszerint a minimumot figyelte meg. Huszonöt mérés eredményét a számítás utján nyert eredménynyel egy táblázatban tünteti fel.

3) Tovább haladhatnánk a Fresnel-féle módszer alkalmazásában az egyes specialis esetekre, midőn az elhajlító test vékony drót, keskeny hasadék vagy köralaku nyilás, de ezt mellőzve, áttérünk kitűzött feladatunk második részére, a Frauuhofer-féle elhajlási tünemények vizsgálására. II. A Fraunhofer-féle elhajlási tünemények már csak azért is különös figyelmet érdemelnek, mert észlelésök kényelmesebben rendezhető be és a mérések, — melyek itt csak a direct és elhajhtott sugarak szögváltozására vonatkoznak — még az esetben is, ha a sugarak ferdén esnek az elhajiitó ernyőre, theodolith segélyével kényelmesen és biztosan végezhetők. Ezenfelül, ha a nap sugarait használjuk kísérleteinknél, a fény hullám hosszúságát finom rács segélyévél az egyes Fraunhofer-féle vonalakra a legnagyobb pontossággal kiszámíthatjuk. hol 1=7,+ ^dvcosqv', Y=v,+^ dv sinqv

1. U. ott közöl egy táblázatot, mely v-nek és a fényintenzitásnak értékeit tünteti fel 7 max. és min.-ra vonatkozólag. ') Wellentheorie des Lichtes 254. 1. ") Pogg. Ann. 30. k. Fresnel kiséreteinél a két ernyő távolsága többnyire 1 cm. volt. *) Pogg. Ann. 30 k. 200. lapon. A táblázatból egyúttal kitűnik az is, hogy növedő v mellett a geom. árnyékon belül a világosság gyorsan fogy. Ha v=Q-l, ugy az intenzitás 0-4095, ha pedig v=5-5, akkor már csak 0 0033.