Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1889

— 31 — ment és már a falakat mászták katonái, midőn egy rettentő zivatar az ostrom abbanhagyására és visszavonulásra kén}

Tszeríti őt. Ez felingerelte egész Franeziaországot és becsületöket is beszennyezve látván 30000 embert küldtek újra Mexicóba. Gondos előkészületek után újra megtámadták Pueblát és habár a legnagyobb bátorsággal védik azt a mexicoiak. elesik és az őrség megadja magát. Most már nyitva az ut Mexicoba, s valóban azt nemsokára el is foglalták. Juarez San Luis Potosiba menekült serege romjaival. Mexicóban egy ideiglenes junta vette át az ügyek vezetését, mely azután a nemesek gyűlésével egyetértve, Miksa osztrák főherczeget választotta meg császárrá, ki, ugy látszott, a lakosok legnagyobb részének örömujjongása közt 1864. junius havában tartá bevonulását. De nemsokára kitűnt, hogy csak az ország középső része, körülbelől fele ismerte őt el, a másik fele Juarezhez ragaszkodott. kinek ügyét délen Diaz tábornagy, északon pedig az egykori elnök, az öreg indiánvérü Alvarez védelmezte, továbbá Monterey alatt is tekintélyes sereg táborozott, melyet Juarez a köztársaság megvédésére maga gyűjtött. És az elnöknek ellenállása sokkal kitartóbb volt, mintsem gondolni lehetett volna, s habár többször a határra is űzték, mindannyiszor visszatért. A császár védelmét a franczia csapatok és a papi párt képezte, de nemsokára mindkettőt elvesztette. A pápa Meglia nuntiust küldte hozzá, követelvén a templomi javak visszaadását, a szerzetes rendek és klastromok visszaállítását, a kath. valláson kivül minden más hitfelekezet kizárását és az egész oktatásügynek a kath. egyházra való bizását. Miksa ezt visszautasította, a miért a papi párt ellenségei sorába állott. E helyett teljes komolysággal fogván fel hivatását, az elárvult országot emelni iparkodott uj törvények hozása, helyesebb közoktatás, német gyarmatosítás és a kereskedelmi eszközök helyreállítása által, csakhogy hiányzott a legszükségesebb eszköz, a pénz. mert az ország jövedelmeit a francziák foglalták le. Az észak-amerikai unió Juarez elnököt ismerte el s nem akarta tűrni, hogy Mexicóban monarchia alakuljon és itt bármely európai hatalom lábát megvesse. E közben a francziáknak sikerült Diazt megadásra birni, és Miksa,