Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1889

— 32 — hogy az északiakba félelmet öntsön, egy szerencsétlen rendeletet bocsátott ki, mely szomorú sorsára döntő volt, melynek értelmében minden Juarez mellett harczoló katonát, tisztet lázadónak nyilvánított és elfogás esetében 24 óra alatt főbe lövette. Juarez elnöksége 1865. nov. 1. megszűnt. Az unió felszólította Napoleont, hogy seregét vonja vissza, és ez a háborúra kész unióval való komol}

7abb összeütközést elkerülendő szerződésileg elhatározta seregeit 1 V

2 év leforgása alatt visszahívni. Napoleon hadsegéde megjelent Miksánál és bejelentette csapatainak kivonulását és eg}

Tuttal azoknak titkon igérte az elnökséget, kik leghajlandóbbaknak mutatkoztak a franczia adóssági követeléseknek eleget tenni, de dicséretére a mexicoiaknak nem akadt versenyző, sőt a többség helyeselte még azon tén3't is, hogy Juarez önhatalmilag meghosszabbította elnökségét. A francziák 1867. mart. 16-án hajóztak ki VeraCruzból; minden hadiszert, melyet Bazaine magával vinni nem tudott, vagy a köztársaságiaknak adott el, vagy a tengerbe sülyesztett; világos volt tehát, hogy ezentúl a legcsekélyebb segítséget sem volt hajlandó Napoleon Miksának adni, ki pedig komolyan el volt határozva. ho_>y, ha meg nem mentheti császári trónját, összeomlását nem fogja túlélni. Minden oldalról feltűntek már most a köztársaságiak, hogy a végső lökést megadják a császári trónnak. Sarolta császárné könnyei, fenyegetései nem tudták férjét rábírni, hog}

7 ott hagyja az országot, végre a pápához fordult, hogy tekintélye által a papi pártot visszahódítsa, de mind hasztalan, az összetornyosult felhőket csak zivatar volt képes szétkergetni, mely nemsokára ki is tört a szerencsétlen császári pár feje fölött. Diaz visszanyerte Oaxakát. Pueblát bevette és Mexico városa elé vonult, melyet Marquez császári vezér a végsőig akart védelmezni. Északról Escobedo 30.000 emberrel vonult Queretaro ellen, hol a császár személyesen vezette a védelmet. A körülzárt város sokáig tartotta magát, de midőn az élelmiszer teljesen elfogyott, a császár május 14-én kirohanást tervezett, hogy seregének romjaival az ostromlók gyűrűjén áttörje magát, de Lopez császári őrnagy árulása miatt e terv hajótörést szenvedett és embereivel együtt meg kellett magát adnia. Port indítottak ellene, s a polgár-