Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1889

— 30 — vatovább Összezavarodtak; valamint a dél-amerikai államokban, úgy itt is, két erös párt állott egymással szemközt, t, i. a centralisták és szövetségesek pártja, melyek eg}

Tmás ellen folyton izgattak. A világ egy országa sem tud hasonló időközben annj'i lázadást és felkelést felmutatni, valóban ebben mesterek a mexicóiak és vérmes természetökre ismerünk bennük. Mihelyt egy tisztnek vagy bárkinek ezen izgalommal teljes országban egy kis pártja van, amit a fennálló kormány megdöntésére elégségesnek vél. azonnal felhivást küld hozzájok és az egész országhoz, metyben a kormány iránt való elégedetlenségének és panaszának ad kifejezést, mely felhivást „pronuntiamentónak" nevezik. Rögtön hozzácsatlakoznak bizonyos feltételek alatt az itt nagy számmal tartózkodó kalandorok, rablók s a lusta, leginkább fegyvereik után élő mestizzek és kész a harcz, vérontás s a polgári háború egyéb káros következményei, mely mindaddig tart, mig egyik párt a másikat le nem győzte is tökéletesen el nem nyomta. 1848ban háborúba keveredett az észak-amerikai unióval, mely tökéletes leveretéssel végződött s a birodalomnak több mint felét, természetesen igen gyér népességgel, átengedték az uniónak. A határt, melyet 1853-ban húztak meg szorosabban a Rio del Norte képezte egész a Paso del Norte beömléséig, azután ettől nyugatra egyenes vonalban a San Diegói kikötőig. 1857-ben megszüntették a rabszolgaságot. 1858. január havában katonai lázadás volt, mely által a bátor, félindián vérű Benito Juarez jutott a köztársaság elnöki székére. 0 az európai konsulokat bezáratta, európai árukra a vámot megkétszerezte és két évre minden külföldre szóló fizetést megszüntetett. Ezek miatt Franczia-, Spanyol- és Angolország háborút indított; legelőször a spanyolok kötöttek ki VeraCruzban, majd nemsokára a francziák és angolok is megérkeztek, de a meg nem szokott éghajlat miatt közülök sokan megbetegedtek, a melegség rettentő, a láz mindennapi, a lakosság ellenséges érzelmű volt. Ezek miatt a spanyolok és angolok hamar visszajöttek, a francziák azonban azt hitték, hogy egyedül is birnak Mexicoval, számítván a benszülöttek támogatására is. Loreucey gróf 5000 emberrel Puebla ellen