Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1889

— 10 — dött, bizonyára még kevés fogékonysága volt a műveltséghez, mellyel ezt elsajátította volna. Némelyek azt mondják, hogy phoeniciaiak vagy aegyptomiak vitték oda ezen műveltséget* erre azt válaszolja Müller, hogy ez képzelhetetlen. Az lehetséges, hogy ők, kik nagy hajózásokat tettek az atlanti oceanon, tenger-áramláskor, vagy viharok által Amerika partjaira hányódtak, de akkor mint szerencsétlen hajótörést szenvedett, a legszükségesebbet is nélkülöző emberek lettek volna és különben is mint közönséges emberek, kereskedők nem voltak ugy felszerelve, mint ujabb időben szoktak lenni. Mint ilyenek az idegen szárazföld, állat- s növényvilág közepett elvesztették volna lelkök jelenlétét, az idegen földön félelmet gerjesztettek volna s a lakosok kétségkívül elfogták s meg is ölték volnaAz ilyen váratlanul s akaratlanul idegen földre vetett hajósok soha és seliolsem gyakoroltak valami nagy befolyást azon népre, mely közé hányódtak. Föltéve természetesen, hogy ily esetek előfordultak, a minek azonban semmi nyoma sincs. Ha pedig szándékosan indultak volna oda pl. gyarmatosítási szempontból, vagy ha csak sejtelmök is lett volna egy uj földrészről, maradt volna történeti nyom, megmaradt volna az összeköttetés az anyaország és gyarmatai között, pedig erre nincsen történeti bizonyítékunk. Később a 9-ik században az irek s utánok a normannok Izlandból Grönlandba s innen véletlenül Amerikába vetődtek és ott gyarmatokat is alapítottak, melyekkel 1347-ig közlekedésben volt az anyaország, de ekkor a jégtorlaszok következtében megszakadt, a gyarmatok pedig feledékenységbe mentek és annyira eltűntek, hogy, midőn újra felfedezték Amerikát, a legkisebb nyomát sem találták. Müller tagadja, hogy az ó-világ 1492-ig befolyást gyakorolt Amerikára, sőt inkább minden jel azt mutatja, hogy saját emberségökből fejlesztették müveltségöket. Később Pescliel is elismerte ezt, midőn igy szólt: „Amerikának műveltsége ezen népek saját erejéből sarjadzott, sőt a mi sokkal nagyobb, az északi és déli szárazföld műveltsége is függetlenül fejlett ki egymástól, anélkül, hogy egymással érintkeztek, vagy egymásra hatással lettek volna^niert a mexicóiak épen oly keveset tudtak az inkák uralmáról, mint peruiak Tenochtitlan dicsőségéről."