Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1884

— 7 — lyekre megválasztatott. Hogy első intézkedéseit gyorsan végrehajthassa, segédül rendesen ő maga választotta maga mellé a magister equitum nevű hivatalnokot. Más egyéb lényeges változások is történtek az alkotmányújításban: hogy ne említsük a decemvireket (tiz férfiúi hatóság); hogy mellőzzük a consuli hatalommal felruházott katonai tribunokat; város építése után 311-ben keletkezett a censura '). A censorok öt évig tartották meg hivatalukat, mely abban állt, hogy a censust 2) vagyis a népszámlálást kellett végezniök s erről jegyzéket kiadniok, melytől minden polgár rangfoka függött. Ezen censorok bárkinek a magatartása után tudakozódhattak, s ha ugy tetszett, az illetőt rangjától megfoszthatták ; igy tehát igen nagy volt a hatalmuk. Az első, ki a censorságot a plebsből elnyerte 404-ben v. é. u. C. Martius Rutilius volt; ugyan ő viselte öt évvel előbb 399ben elsőben a nép közül a dictatorságot is. Midőn 388-ban a plebejusok a consulságra is utat törtek maguknak, a patríciusok ismét más újféle tisztséget alkottak : a praetorit 3), melyet kezdetben kizárólag csak patriciusok viselhettek. Főteendőjük az igazságszolgáltatás (jus dicere) volt ugyan, de azért egyéb jogokat is gyakoroltak. Hatáskörük kiterjedt más irányban is, p. o. nem egyszer a consulok, a senatus, majd később a népgyűlés megbizásából az ujonczozást, kisebb tisztviselők választását vezették ; ha a szükség ugy kívánta, vezérséget is vállaltak stb. Azonban a patriciusok ezen jogukat sem tudták soká megvédelmezni. A plebejusok azt követelték, hogy a mi az igazságszolgáltatást és kormányzást illeti, egyenlő ') A censori hivatal a consulitól lett elkülönítve. 2) Census mai napság csupán népszámlálás* jelent s nem egyszersmind rangfokozatokba való beosztást is. 3) A praetor részint helyettese, részint segédje volt a consulnak, azért gyakran igy is nevezték : collega consulis,