Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1884

jogaik legyenek a patríciusokkal, a mit el is értek ; mert a praetori hivatal felállítása után 30 évre (418 v. é. u.), már ezen tisztségre is nemcsak patríciusok, hanem plebejusok is választhatók voltak. Megemlítendő még röviden egy-két nevezetesebb alsóbbrendű hatóság keletkezése is. Már a királyok, minthogy mindent magok nem végezhettek, egyes hivatalnokok segélyét nem nélkülözhették ; jogaik bizonyos részének gyakorlatát ugy a vallási, mint a polgári és katonai ügyekben, másokra ruházták át: igy a vallásiakat a flamenekre, fetialisokra, augurok és pontifexekre ; az igazságszolgáltatás és kormányzás terén pedig: a praefectus urbis, tribunus celerum, duumviri perduellionis, quaestores parricidii alsóbbrendű hivatalnokokra stb. Mindezen fölsorolt és továbbra is megtartott hivatalnokok a köztársaság kezdetén körülbelől oly viszonyban maradtak az illető magistratusaik irányában, a kikre az egyes királyi jogok átszállottak, mint voltak a királyság idejében. A mi a quaestorokat illeti: már a királyok alatt létezett a quaestura, mint egy évre szóló hivatal (magistratus). A királyok alatti két quaestort, kik mint vérbirák szerepeltek, a királyok nevezték ki. A királyságtól a köztársaság is átvette a quaestorokat, mint vérbirákat és közvádlókat egy évi hivataltartammal. Szoros értelemben ugyan a consulok és praetoroktól függtek, de nem ritkán önhatalmúlag is működhettek. A pénzügyi quaestorság, mint rendes hivatal, város építése után 308-ban keletkezett. E hatóságnak hivatalnokai, mint alsóbb rendű hivatalnokok (magistratus minores), a magasabb hivatalnokok rendeleteit teljesítették. Kezdetben a consulok vagy a tributa comitiak választották őket; későbben, és pedig a decem vira tus eltörlése után, a tributa comitiak. Csak patríciusok voltak ezen hivatalra választhatók. Később, midőn teendőik és