Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1884

— i6 — a senatus teljhatalmú küldöttei reá megesküdtek. A hely, hol az egyesség köttetett, mons sacer nevet nyert ; az egyesség tartalma pedig lex sacrata-nak neveztetett; kimondották, hogy az uj tisztviselők (tribuni plebis) sérthetetlenek (acrosancti) legyenek és ha valaki bántalmazni merné, az átkozott (sacer) legyen, és az ilyent bárki megölhesse. Ezek után a kiköltözött plebejusok visszatértek Rómába. A kibékülés emlékére alapították a népjátékokat és rendező hivatalnokaivá a plebejusi aediliseket tették. így vettetett meg alapja a plebejusi államnak a patriciusi állam mellett, ugy hogy ezentűl a két osztály viszálykodásai folytán Róma nem egy, hanem két állam volt. A mons sacer-on a nép két tribunust választott s azok magok mellé segélyül még három társat vettek. A város építésének 297-ik évétől fogva, már tiz tribunus intézte a nép ügyeit. A néptribunusok kezdetleges hatalma a jus auxilii volt, melynél fogva a plebejust a consulok ellenében védelmök alá vehették. Ilyen eset volt, ha például valamelyik plebejus a katonai szolgálatot megtagadta, vagy ha valakit a plebejusok közöl a magistratusok hivatalosan meg akartak büntetni. Ezen alapon fejlődött ki azon joguk is, melynél fogva a consulok vagy magistratusok intézkedései ellen fölléphettek, óvást tehettek. A segélynyújtáshoz a néptribunus személyes jelenléte és közbenjárása volt szükséges; épen azért a néptribunusnak nem volt szabad hosszabb ideig Rómán ') kivül tartózkodnia. Házaik menedékhelyei voltak minden üldözöttnek ; kapujoknak nyitva kellett állani éjjelnappal. Hogy a jus auxilii-t bármikor és bárki irányában akadálytalanul gyakorolhassák, a sérthetetlenség jogával voltak fölruházva. Ha valaki sérthetlenségiik ') A jus auxilii a városra és a várostól ezer lépésnyire terjedt.