Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1883

— 10 — longe ab oppido Dömölkino, sed ab hodierna Sabaria sex facile milliaribus nostris in hanc partem, qua Sabariensibus Budam versus iter essepotuit, semotos. Non tantum ergo ex nominum adfinitate, verum etiam ex intervallorum comparatione arguo, hune ipsum fuisse veteribus Mestrianis situm. Nomen loco inditum a quopiam Mestrio vel conditore, vel possessore. Mestriam enim familiam exstitisse apud priscos Romanos certum habeo ex coaevis monumentis. Complures Mestrii cum variis cognoininibus occurrunt in lapidum Inscriptionibus apud Gruterum. Quin et ipse Pannonicos inter lapides invenio unum, cui inscribitur Mestrius Florus. En Epigraphen votivam ad Eszekinum ex ruderibus Mursa e anno 1784. erutam: SILYANO SILYESTRO SACRY.-MESTR. FLOR. V. S. L. M. Celeja (Cilii), ezt Noricumhoz is számítják, az Emonából észak-keletnek tartó ut mellett feküdt, municipiumi szervezetét Sirmiummal egy időben kapta. Végre Poetocio (Pettau), ez volt az utak csomó pontja, melyek Pannónia és Noricum szivén mentek át. ') Claudius császár (41—-54), ezen sikság stratégiai fontosságát felismerve, Poetoviót építette, hová egy egész légiót helyezett. Trajánus katonai coloniává tette. Poetovióból ez ut átvezet a Dráván Ramistához (Sauritsch Stiriában). A Turnuban talált és Bukarestben ') Poetovio a mai Pettaunak felel meg, némelyek Pannóniához, mások Noricumhoz számítják. Tacitus (Hist. jlib. III. cap. i.) igy ir: Flavianarum partium Duces Poetovionem in hiberna tertiae decimae legionis convenerant: illic agitavere, placeretne obstrui Pantvöniae Alpes, donec a tergo vires universae consurgerent; an ire cominus, et certare pro Italia constantius íoret. Ptolomaeus Poetoviumnak nevezi és felső Pannónia városai közé sorozza; Ammianus Marcellinus Poetoviot oppidum Noriçorumnak veszi,