Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1883

— 13 — őrzött emlékkő Poetóvióról tanúskodik e felirattal „COL. VLPIAE POETOVIENSIS. ') A római provinciák és a ge.imán törzsek közt kereskedelmi viszony állott fenn. A hadi ut, mely egy­szersmind a kereskedelem utja is volt, Aquilejából in­dult ki, s Pannoniában többfelé ágazva, a Dunát Italiá­val szerves összeköttetésben tartotta. Minthogy Pannónia majdnem négyszöget képezett, ezen négyszög minde­gyik sarkában épült egy nevezetesebb város. A négy­szöget bezárták északon és keleten a Danubius, délen a Savus, nyugoton a Möns Cetius, a bécsi erdő és steyer Alpok. A négy nevezetesebb város közül Car­nuntum (Petronell) az észak-nyugoti szögletben épült, ennek szerepét utóbb Vindobona vagy Juliabona (Bécs) vette át. Az észak-keleti szögletben a Pilis-gerecse he­gyek által is védett Aquincumot találjuk. A dél-keleti­ben Sirmium, a dél-nyugotiban Poetovio vagy Patavium védelmezték Pannoniát. Ezen ^négy főerősséget a mes­terséges utakon kivül a természet is összekötötte utak­kal. Carnuntum és Aquincum a D una mellett, Sirmium a Száva mellett, a Duna közelében, Poetovio pedig a Dráva mellett feküdt. A hadászati és kereskedelmi fő­utvonalak voltak: A Száva melléki ut Emona-Siscia­Taurunum közt; a Dráva melléki ut Celeja-Poetovio­Taurunum közt; az északi ut Poetovio-Sabaria-Carnun­tum közt ; a keleti ut Sabaria-Floriana-Aquincum közt, ennek mellékutja a Sabaria-Arrabona közti ut; a Pan­noniát átszelő ut Sabaria-Sopianae-Mursa major közt; a Duna melléki ut Carnuntum - Arrabona - Bregetio­Aqmncum-Mursa major közt, ennek több kiágazó utja van, mint Arrabona-Cimbriana-Sopianae közt: Bre­getio-Hercuha-Yalle cariniana közt. ') Kenner, Nor. u. Pan. 36. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom