Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1881

ellenében a zavart. homályos, ludallalan képzetekkel." Újnl>b időben még több védőre akadt ezen nézet. így Hamilton és mások régebbi gondolatsornak visszaidézése alkalmával egyes közbeeső részek elmaradását úgy magyarázzák, hogy ezek visszaidézése is meglörlénl ugyan, de tudatossá nem vált. Herhart 2) szerint léteznek oly képzelek, melyekről tudomásunk nincsen. Beneke ') állílása szerint csak oly képzetek tudatosak, melyek bizonyos erősségi fokot érlek el Harlinann pedig anynyira ment, hogy a tudattalan képzeteket a tudattalan akarattal együtt minden dolog végső alapjának és lényegének állítá föl ,.

Philosophie des Unbewnsslen" czimü művében. Bár nagy a tudattalan képzelek pártotóinak a száma, mégsem hiányoznak az újabb korban sem oly tekintélyes férfiak, kik azok létezését tagadják. Lotze, Bain és Spencer nem fogadták el a tudattalan képzetekről szóló elméletet Brentano 4) szerint valamely tudattalan lelki jelenség keletkezése nem gondolható. Bergmann J) pedig csakis tudatos érzékieleket, érzelmeket és akarati cselekvéseket ismer el, a tudattalan érzéklelek fogalmái ellenben önmagával ellenmondásban levőnek jelenti ki. Minthogy a ludallalan lelki meglevések létezésétől vagy nem-létezésétől függ a ludat mibenléle és alapja, azért mindenekelőtt ezen kérdésseJ kell tisztába jönnünk. Mivel pedig a tudattalan lelki állapotok védői állításuk igazságának kimutatása végett tényekre hivatkoznak, azért ezen tényeket kell alapos vizsgálat alá vennünk, hosrv a vitás kérdés érdemleges vol'áról Ítéletet mondhassunk. Lássunk tehát néhány lényt. „Nagyon gyakran megtörténik, úgymond Ulrici, hogy, midőn valaki velünk beszél, mi szórakozottak levén, az első pillanatban nem tudjuk, mii mondott; pillanalra rá azonban ösz') Lect. on Metaph. I. p. 352. 2) Psych, als Wissenschaft. I. p. 55. 3) Lehrb. der Psych. 2. Aufl 57. 4) Psychologie. I. p. 139. 5) Theorie des Bewusstsein. p. 49.