Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1881

A ludat mibenléte és alapja. Az ember Mikrokosmos, egy kis világ-. Ha érdekes a lermészel kutatása, akkor még érdekesebb ezen kis világ vizsgálása, mely választékos tüneményeivel az előbbit jóval felülmúlja. Bár már a legrégibb korban sem kerülte ki a gondolkodók ügyeiméi a tüneményeknek azon linóin lánczolata, mely ezen kis világban észlelhető, mindazonáltal azt beható tanulmányozás alá nem vették, erejüket és idejüket inkább a lét és levés problémáinak megoldására fordíták. Socrates volt az első, a ki nagyobb nyomatékkal hangoztatá az embernek tanulmányozását s azóta nem is szűntek meg ezen kis világot vizsgálni és tüneményeit fejtegetni. Noha vannak tünemények, melyeknek megfejtése sikerült, sokkal nagyobb azonban azoknak a száma, melyeknek megfejtése még eddig nem sikerült, illetőleg melyeknek megfejtésére vonatkozólag a psychologusok közölt megegyezés még nem jött létre. Ily tünemény a ludat, melyei értekezésünk tárgyául választoltunk. Mielőtt azonban tovább mennénk, szükséges, hojry a ludat szóval liszlába jöjjünk. A tudat szónak jelenlése a magyar bölcseleli irodalomban még mindig ingadozik. De ezen nem is csodálkozhatunk. A német bölcseleli irodalomban is, mely pedig határozott és szabatos érleményü műszók nélkül nem szűkölködik, különféle jelentésben használják a Bewusslsein szót. Különösen Hegel óla, ki az egyed minden ludását Bewusslsein szóval fejezte ki, nem képesek a német bölcselők ezen szónak bizonyos határozott érleményében megegyezni. Miről könnyen meggyőződhe-