Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1880

— 22 — illetőleg a kincstár — aerarium — fölött senatus consullum nélkül rendelkezhettek; de mint hadvezérek csakis a senalus utján juthatlak az aerariumhoz : másrészt a szabadon bocsátott rabszolgák ériékének huszadrészéből — vicesima manumissionum — befolyt és tartaléknak félretett összeghez csak a senatus beleegyezésével nyúlhattak, jóllehet náluk voltak, mint az állam legfőbb tisztviselőinél ezen pénztár — aerarium sanctius — kulcsai. Látjuk ebből, hogy a senatus, mely az egyeduralom korában az uralkodótól fiiggöll, möst, mint értelem és polgári erények állal kiváló egyének testülete döntő befolyással bir. A consulok a senalus és népgyűlések határozatainak végrehajtói, kik csak a legritkább esetekben tesznek valamit a senalus kezdeményezése nélkül. Békében eleinte csak télen, minthogy akkor a hadviselés szüneleit, későbben pedig, midőn a sok háború miatt proconsulokat és propraelorokat — consuli vagy praetori halalommal fölruházolt magánemberek — küldöttek a harcztérre, az egész hivatali éven ál mindkét consulnak a városban kellett maradnia, a hol havonkint váltakozva járlak el hivatalukban. A hivataloskodást kezdette a korosabb, consul maior, nem prior, mert ennek azon consuli nevezlék, ki a mindkét consulra egyszerre megejtett, szavazásnál először nyert szavazaltöbséget. Halalmuk körének kijelölése, melyen belül müködniök kellelt, maguktól a consuloktól függött ugyan és fölötte vagy kölcsönösen megegyeztek — comparare, parare inler se provincias — vagy, különösen midőn rendkívüli, megtisztelő ügyek elintézése, pl. valamely templom fölavatása, dictalor kinevezése a kél, lis/.tlárs közöli czivnkodást idézett elő, auspicium előrebocsátása után sors állal döntötték azt el — sorliri provincias —. Megtörtént azonban az is, hogy a senatus tekintetbe véve a consulok egyéni tehetségeit, extra sorletn, extra ordinem jelölte ki működésük terét; de ezen eselben nem támaszkodhatott a jogra, hanem csak a consulok önkényles bele-