Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1880
— 21 — Tekintve hntnlmuk körének kiterjedését, az idővel igen változott, más volt ugyanis az első consulok hatalma, más azoké, kik e hivatalt a köztársaság végén viselték. Felelősségük, továhbá azon körülmény, hogy, mig eleinte csak patríciusok leheltek consulok, későbben ezen hivatalhoz a plebeiusok is hozzáférlek, minek következtében a patríciusok szüntelen új meg új hivatalok alapíUatását sürgették, melyeknek csak ők lehessenek viselői, és melyekre a consuloktöl elvett teendőket bizhassák, végre teljesen a patríciusokból álló senatus fönhatósága alá hajtotta őket. Jogaik minden csorbítása mellett mégis ők maradtak mindvégig a köztársaság legfőbb magistratusai. kiknek, kivéve a dictaíorl, ki mint rendkívüli magislratus ilt úgy sem jő tekintetbe, és a néplribunusokat, minden magistralus engedelmeskedni tartozott. Szerepök, melyet az államháztartásban viltek, különböző volt, a szerint, a mint békében vagy háborúban, ollhon vagy a harczléren működlek. Rómában joguk köréhez larlozolt a senatus és comitia cenluriala, későbben megszűnvén a comitia tributa kizárólag a plebeiusok gyülekezete lenni, ennek összehívása is, a „ius cum populo et patribus agendi, ;" valamint az azokon való elnöklés; továbbá bíráskodás, de itéletöket a népgyűléshez fölebbezni lehetett — provocalio—. Minden intézkedéseket a senatus tanácskozásának és határozatának — senalus consullum — kellelt megelőznie ; ennek értelmében hívták öszsze és vezelték a választó és törvényhozó gyűléseket, rendeltek el katonasorozást, nevezték ki a nép közbenjárásával a katonai tribunusokat — tribuni mililum, felsőbb rangú katonatisztek —, szabták meg a szövetségesek által nyújtandó segédcsapatok számát, kötöttek szerződéseket és békét, vették át a kitűzött harczléren a hadvezérséget. A senatus és consulok viszonyát legjobban az állampénztár fölött való rendelkezés módja tünteti föl. Az állam háztartására szükséges költségeket sa sag végén — a vesztegetés — ambitus — utján történt választás miatt való elitéltetés.
