Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— ölel hőmérséklet, és ennek különböző fokban ilyetén egymás fölé helyezése által csodálatos változatosságot ölt a természet, úgy éghajlati, mint növényzeti tekintetben. Tudjuk továbbá, hogy minden magasb hegység oldalain azon tüneményeknek mintegy összeségét mutatja fel, melyek a tövében levő rónák és a sarkvidéki jég között eső roppant téren véghez mennek : és végül tudjuk, hogy a hegyek csúcsai az ott uralkodó hideg miatt ép úgy, mint földünk sarkvidéke lakatlanok. — Már említettük, hogy a Haemustól E.-ra a vidék bennünket Közép-Európára emlékeztet, hozzá tehetjük még, hogy Ruinelia nem termi meg az olajfát, ellenben Thessaliában már ezt szerte-szét tenyésztik. Thessaliával, melynek déli részében a növényzet változatai gyorsabbak és felötlöbbek, az örökzöld erdők vidékére jutunk ; itt már a síkságokon rizs, gyapotfa, myrthus és a borostyán dombosabb helyeken is, az oleander a folyók mentén fordul elő. Attika éghajlata az olajfáknak nagyon kedvező : itt már datolyafa is látható, azonban még csak gyéren, ennek Messenia valódi hazája, hol csoportosan elhelyezve alkalmas időjárás idején a szabad levegőn is ízletes gyümölcscsel örvendezteti meg a benlakókat. Athen környékén a nemes citrusfajok csak mesterségesen tenyészthetők ; de Argolis partjain már erdőket alkotnak. így váltakoznak a Balkán félszigeten a növényzeti vonalak, melynél fogva éjszaki tartományaiban, u. m. Oláhország, Szerbia, Bosznia, Herezegovina, Montenegro és Bolgárország vidékein a növényzet a hosszabb tél és így a zordonabb éghajlat miatt szegénynek mondható az ezektől D.-re fekvő tartományokéhoz képest, hol a növényzet soha sem akad meg tevékenységében a tél hidege folytán, hol mindig örökzöld fedi a mezőket s a tiszta Jégkört balzsam-illatok töltik el. Általában azonban a Balkán félsziget ezen éghajlati különbözet daczára, miként említettük, egyike a föld legszebb és egyszersmind legtermékenyebb országainak. Ámbár a föld kellőleg nem műveltetik, sőt roppant térségek hevernek par-