Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — lagon ; még is oly rendkívüli gazdag nyers terményekben, hogy ezekből sokkal több értékűt szállíthat külföldre, mint a mennyit innen nyers- és ipartermékekben bevisz. Növényeiből először említjük a búzát, melyet különösen Oláhország, Bulgária termelnek ; e két ország Európa gabona-tárházául szolgál. Rozsot, zabot, kölest, melyből a szegényebb lakosság kenyeret is süt, kevesebbet, ellenben tengerit, rizst, a törökök kedves eledelét, nagy mennyiségben veinek a Balkán félszigeten. Erdeje elég van; kivállképen a hegyesb éjszakon tölgy-, cser-, bükkfa-erdők láthatók, innen itt a makk és gubacs a lakosság jövedelmének nagy részét képezi, D.-en fenyíifélék találhatók Rózsabokrok, melyeknek virágából az igen értékes rózsaolaj készül, a Haemuslól D.-re levő Keszanlyk város környékén nagy mennyiségben ápoltatnak. A törökök általán kedvelői a virágos kerteknek, a melyeket eleven sövénynyel szoktak bekeríteni. Nemcsak kertekben, hanem a szabad mezőn is láthatók e félszigeten a legpompásabb virágok. ilyenek : jáczintok, tulipánok, liliomok, stb Közönséges és az ugy nevezett ..déli" gyümölcsök fái is nagy menynyiségben fordulnak elő, így: czitrom-, narancs-, füge-, gránát-, baraezk-, mandola-, szilva- és cseresnyefák egész ligetekkel. Kereskedelmi növényekből említhetjük az olajfát, mákot, melyből a mákony (opium) készül, indigo, festő növényt, ennek alkalmazása leszi a török fonalak élénk színeit állandókká, végül a gyapotot és dohányt, mely két utóbbiból a legjobb fajta Makedoniában terem. A török dohány külföldön is kereseti illatja miatt, sőt a belföldi úri nők is nagyra becsülik azt. A mi Balkán félsziget állat-világát illeti, arra nézve Írhatjuk, hogy meg van áldva először is szarvas marhákkal, főleg éjszaki tartományaiban. Bivaly sok van Oláhországban ; lovai szépek Albániának, nagyban tenyésztik ezeket ismét Romániában, honnan Nyugot-Európába évenként több ezer szállíttatik. Szamár, öszvér és teve szórványosabban fordul