Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

- 22 ­mérsék, melynél a levegő a benne létező párák által telitett, harmatpont nevet visel. Innét következik, hogy, ha a lég páratelt, akkor annak hőmérséke a harmatponton van; ha pedig a lég száraz, akkor a harmatpont igen messze esik a valódi hőfoktól. A viszonyos légnedvesség meghatározására eszközül szolgál Daniell (angol, 1820.) nedvmérője, melynek alapját a harmatpont képezi, a miért is harmatpontmutatónak is nevezhetjük. Sokkal tökéletesebb ennél Auguszt (német, 1825 ) párolgási hőmérője, melynél a kivánt adatokat minden pil­lanatban leolvashatjuk, mig a Daniell-félenél minden egyes esetben külön kísérletet kell tenni. A légnedvesség kisebb­nagyobb fokának nem ugyan mérésére, de kimutatására szolgálnak némely szerves anyagok, mint: haj. halcsont, bélhúr, farost stb. ; ezek nedvességet szíva magukba meg­nyúlnak, mig, ha megszáradnak, megrövidülnek. Az elősorolt készülékekkel tett kísérletek után tudjuk, hogy az általános páratartalom a hőmérsékkel nő naponkint és évenkint, dny. szél mellett nagyobb mint minden más szélnél. A viszonyos páratartalom ellenben minimumát éri el a legforróbb és maximumát a leghüvösebb napokon, mind­azáltal ez is alkalmazkodik a hőmérsékhez. Különböző he­lyeken különböző, igv pl. Éjszak-Amerikában sokkal kisebb mint nálunk ; mert oda a dny. szél nem tengerek, hanem szárazföld fölött érkezik. E körülménynek megvannak kö­vetkezményei, melyek belőle magyarázhatók: ott a párolgás erősebb mint nálunk, tehát a mosott ruhák előbb száradnak mint nálunk, ott a kenyér csakhamar kőkeménységüvé szá­rad, az épületek, az újonnan épültek pedig azonnal lakha­tók, a tőlünk Amerikába szállított zongorák ott megromla­nak, mig az onnét hozzánk szállítottak kitűnők, nevezetes végre a szervezetre gyakorolt befolyása, mely leginkább a természet élénkségében nyilvánul. A ködöt, melyet a forró víz fölött képződő gőzhöz vagy téli időben a lehellethez hasonlíthatunk, mindenki is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom