Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

_ 23 meri Leginkább az éjszaki tartományokban otthonos. Keletkezésének kedvező föltételei a nedves völgyek és lapályok. hegyszorosok és — torkolatok, mocsárok és tavak ; ezek szolgáltatnak anyagot képződésére, midőn derült estéken a nedves talaj vagy vízfelület és a velük határos szárazföld egyenlőtlen fölmelegedése következtében a vízpárák a sokkal gyorsabban kihűlt szárazföldről vagy partvidékről jövő szél által összesüríttetnek. Meleg nyári estéken nem képződik köd, mert a száraz talaj és a viz hőmérséke közt csekély a különbség. Ha esti órákban a szél iránya megváltozik és a hőmérsék a rendesnél jóval mélyebbre siilyed, akkor rögtön és oly sűrű köd keletkezik, hogy a tárgyakat pár lépésnyi távolból nem tudjuk megkülönböztetni. A hideg légáram, mely a ködöt létrehozza, fönn is tartja azt egész éjen át és csak a nap feljöttével változik a kép, midőn a köd vagy fölszáll vagy leesik. Fölszáll a köd akkor, ha meleg légáram támad és a viszonyosán melegebb felső légkörbe emeli, ellenkező esetben leszáll. A köd leesését iigy szoktuk tekinteni, mint a jó idő hirnökét, s nem minden alap nélkül ; mert ekkor sem a légkör páratartalma nem szaporodik. sem oly fajú szél nem mutatkozik, mely esőt vagy más tüneményt eredményezne. Erős esők után is képződik köd, mit az erdők füstölgése árul el. E tünemény magyarázatát a hőmérsék azon különbségében leli, mely az erdők melegebb lombsátora és a fölötte elvonuló hidegebb szél közt létezik. Gyakran napokig eltart, mert az erdő sok nedvességet tart lekötve, melynek elpárolgása csak lassan történhetik, a hideg légáram pedig folytonos ködburkot képez fölötte. Megtörténik, hogy a felhők igen alászállva az eget egészen eltakarják, ily esetben a légkör alsó rétegé fölötte páratelt lenne, ha páratartalmát rendkívül finom eső — poreső - alakjában le nem adná. E finom esőt is ködnek szokták nevezni, jóllehet nem az ; mert maga a csapadék, nemkülönben a magasság, melyből esik, ellenkezőt bizonyítnak.