Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1850

a hon veszedelmét, a menedék helyek sokszor megörzék a boszúnak szánt áldozatot, a véres emberi áldozatok nálok ritkábbak voltak, s hamarább megszűntek , de isteneik nem voltak mentek az emberi hibáktól s vétkektől, és ünnepeik a testi vágyak diadalmát csak elösegíték. Eszményképük a természet volt, ennek szemléletéből fűződtek a görög vallási ideák, mellyek szerint az istenek emberileg gondolkozó, érző, gyarlóságoknak alávetett, azonban a földieknél sokkal magasztosb lények voltak; ezen eszmék lassanként egy igaz Isten ismeretéhez vezethettek , mint ezt Göröghon legnagyobb bölcseinek története igazolja ; csakhogy ezen fölemelkedettség mellett még mindég habozás, homály, és sok ingadozás mutatkozott. Socrates, ki méltán leghíresebb bölcseik közé tartozik, halála előtt még Aesculápnak áldozatott rendelt. Erezni látszottak a görögök nemzeti isteneik tökéletlenségét, és ezt úgy tetszik azoknak nagy száma által kívánták pótolni. Hesiodkéní több mint 30000 görög isten volt; minden erénynek, de minden kicsapongásnak is megvolt védistene, mintegy örök bizonyságául annak, hogy az elfogult emberi ész minden hibáit s tökéletlenségeit szépíteni inkább, mint kivetkőzni iparkodik. A vallást, bár mi tökéletlen eszményeit adta is az isteneiben az erénynek s jámborságnak, a polgári bölcseség kizsákmányolni ügyekezett az állam szilárdítására, az erkölcsök szelídítésére, a vad indulatok megfékezésére. Nem hiányzott a harczias nemzeteknél a had kegyetlen istene, ki előtt kedves volt, ha ki megveté az életet, s osztogatta ellenei közt a halált, azonban a szelíd éghajlat szelídekké tevén a kebleket is, lehetetlenség volt, hogy isteneik előtt is kedves dolognak ne nyilvánitnák a kegyesség s jótékonyság erényeit. Bölcseik s törvényhozóik a religio nevében sürgették, hogy hódoljanak az alattvalók fejedelmeiknek, engedelmeskedjenek a gyermekek szüleiknek , és tisztelje az ifjúság az aggkort; a religio nevében sürgeüetett az igazság , a becsület, ;> tisztesség érzelme, a religio nevében tétetett kötelességgé a jövevények iránti vendégszeretet, a szegények, s elhagyottaknak ápolása; más vagyonának s életének kémélete, mivel azon lángeszű férfiak, kik hontársaikat képezni, nemesíteni törekedtek , igen jól belátták , hogy gyenge az emberek előtt a törvények ereje s csekély a tisztelete, ha azok felsőbb lények—isteneknek — tekintete által nem támogattatnak. Ez okból a vallást ápolni, annak gyakorlatát az élet minden foglalkozásival öszveszöni jónak, elkerülhetlennek tartották. Minden étkezést áldozat s libatio előzött meg az istenek dicsőítésére. Útnak nem indult a vallását gyakorló görög , míg mennyei segítségért nem folyamodott; még a napi tisztelgéseket is nem a változó ízlés, hanem az istenség akarata határozta meg. E törvények biztos sanctiója volt az istenek haragja s jutalmazása. „A romlott ifjak szemtelensége, s erőszakoskodásai, — úgymond Homér — felhangzik az égbe, s az istenek határzata Ulysses boszuló keze által vitetett végbe", de ellenben Minerva védkeze lengett Telemach fölött, mert atyját szereié. A történet irás pedig bizonyiija , hogy Göröghon hanyatlásával, a görög nép enyészete kezdődött, midőn némi tudósai, nem javítani a vallást, hanem annak tiszteletét kezdették ostromlani. A görög bölcsesség, melly a vallás által ügyekezelt éleszteni az erényt, s fékezni — mennyire az emberi gyarlóság emelkedni képes —a szilaj indulatokat, a kicsapongásra törő vágyókat — a polgári társodalom rendezésében is egyéb népeknél több szerencsével működött, s megérdemli az utókor figyelmét s liszteletét. Kezdetben ugyan a hegyekről, vagy siirü erdőkből előrohanó görög harezosok, midőn valamelly termékeny vidéket elfoglaltak, azt mint közös tulajdont oszták el törzsük között; közös szorgalommal müveilék földjeiket, üzék mesterségeiket, s a munkának gyümölcsei is mindenkit egyenlően illettek; nem létezeit köztük más előny, mint a személyes érdemé, melly az egyént a törzs élére állította; de minél gyakrabban használtatott fel az egyénnek bölcsessége s bátorsága, annál szembetűnőbbek, annál hasznosabbak lőnek érdemei, s utóbb hasznos szolgálataiért nagyobb földterülettel ajándékoztatott meg, melly a közös tulajdontól el választatott, s a harezokban elfogott foglyok által műveltetett. így szülte az érdemek méltánylása, az érdemesek iránti hálaérzet, s az óhajtás, hogy a közjó iránti buzgólkodás s áldozatkészség soha meg ne szűnjék, a rar.g különbséget, a birtok egyenetlenséget, miről megfelejtkezni, mit megsérteni a mívelt görögök az összes társaság elleni bűnnek tekintették és szigorún sújtották. Azon tisztelet, mellyel a görögök mindenkinek érdemei, joga, tulajdona, s a törvényes hatalom iránt viseltetlek, meglermé a maga jó gyümölcseit. Ezen polgári erény szülte ama fenséges honszeretetet, melíynek példáit évkönyveikben gyönyörrel s bámulattal olvassuk, ezen polgári erénynek tulajdonítható szinte, hogy fejedelmeik sorában Codrusok és Leonidások tündöklöttek, kiknek neveit az^ulóyilág évezredek múlva sem tudja felejteni.