Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1850

Néhány szo a görög nyelvről 's nemzetről. \ A magas kormány által kihirdettetett s már életbe is hozott tanrendszer kötelességévé teszi az iskolai ifjúságnak tanulni a görög nyelvet, és Hellas örök hirü Íróinak remek munkáival megismerkedni. És valóban az ös kornak ama páratlan miveltségü népe igen érdemes e kitűnő figyelemre, igen méltó az ifjúságnak szorgalmára, mivel áz isteni gondviselés a görög nemzetnek fényes szerepet juttatott nemünk műveltségének létrehozásában 's terjesztésében, világitó szövétnekül választván ki bölcseit, s mii vészeit, Európa népeinek számára a polgári tökéletesedés utján; s egyszersmind intésül is a méltányosan gondolkodó kereszténynek , hogy az emberi ész láttassák bár mi magosra emelkedni, az égnek közvetetlen segélye nélkül nem képes előteremteni az Istenség tökéletes eszméjét, mi nélkül pedig nincs példánya s biztosítása az erénynek, és az államnak intézkedései az öszves polgárság boldogításától messze maradnak. Néhány szó az ős görögök vallása és társadalmáról állitásim alaposságát felvilágositandja. A görög nép hazája, az egykori Hellas, Európa legszebb országai közé tartozik. Nem egy classicus toll ecsetelte tündér vidékeit. Peloponnesus, Attica, Macedónia, Thessalia határai közt a természetben minden olly kellemes, olly szelíd s bájló, olly méltóságteljesen nyugodt, miként „az ókor tudósainak munkái" (Chateaubriand) Athene derült ege, virányai csendes vidámságra hangolják a kebelt, melly ellenében az észak népeinek komorsága a lélek betegségeül tűnik fel, s nem hibázunk, ha állítjuk, hogy a régi Göröghon az emberi természet méltóságának kifejtésére igen alkalmas ország. Asia buja éghajlata dus képzerőt, és éles észt teremt elő; de azon éghajlat alatt az emberek puhaságra is hajlandóbbak, a puhaságtól pedig nagyon rövid az ut az elfajulásra, a szolgaságra. A történet, e hü éleltanitó, igazolja szavaimat. — Elfajultak, szolgaságban nyögtek 's nyögnek Asiában az ó kor, 's jelen népei. Észak-Európa zordonabb éghajlata vállalkozókká, hősökké tette a népeket, de mintegy elfagynak alatta a kebel gyengédebb érzelmei, ha azokat egy isteni vallás kegyes keze nem védi, nem ápolja. Mik voltak BrÜtannia, Gallia , Germánia, Sarmatia stb. népei a kereszténység felvirágzása előtt ? ! — hanem Göröghont az örök bölcseség azon nagy előnynyel ruházta fel, hogy voltak eszes, s egyszersmind hős férfiai, kikben a férfiasságot, szelíd erények mérséklék, szabadok valának, 's mégis a törvényeknek hódoltak; 's a barbár népek rajza, mellyet Horácztól bírunk: — — íracundus, inexorabilis, acer, Negans iura sibi facta, nihil non arrogans armis. azon görögökre nem alkalmazható, kiknek műveltsége 's tudományossága által a gondviselés Európa népeit a keresztény tökélyetesedés felé vezetni kívánta, mig Asiában „a választott népnek" isteni nyilatkozatból vett hit— ágozati, törvényei 's szokásai az emberi nemzet nagy mesterének megérkezleig, ama korány féle világosságot terjesztették. Ha a görög nemzetet magasztos emelkedettségében akarjuk ismerni, Hornért kell kiaknásznunk. Ez utánozhatlan költő, természetes egyszerűséggel rajzolá, és sokban nemesíté is nemzetének érzelmeit, erkölcseit, szokásait, vallását és törvényeit-, munkáin nem csak a költészet kelleme ömlik el, hanem egyszersmind varázsa az igazságnak; mind azokat, miket benne a földrajz, történet, mythologia, és szokások köréből olvasunk, 's miket mint világa tárgyait annyi bölcsességgel, annyi igazságszeretettel élő egészszé összealkot, a görög hajdankor megbecsülhetetlen gyöngyeiül tekinthetjük. A görögök vallása, dac^zára sok tökéletlenségeinek, mellyek az emberi ész gyarlóságának szomorú tanusági, bírt mégis némi előnynyel egyéb pogány vallások fölött. Az oraculumok tekintélye nem egyszer háritá el