Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-04-30 / 18. szám

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14 40 pengő, negyedévre 3'60 pengő. HERESZTÉHY POLITIKAI HETILAP Felelős szerkesztő: KERÉNYi OLAF Szerkesztőség: Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3 Hit ; bizalom, remény! A nemzeti és politikai értelem­ben vett új magyar tavasz e^lső napjaiban a harcban edzett honvéd­csapatok ismét a Kárpátok törté­nelmi nevezetességű lejtőin állnak, hogy megvívják azt a harcot, ame­lyet a Duna-medencéjében nyert Történelmi hivatása következtében el nem kerülhetett. A nemzet szá­mos hűséges fiának lelkében, fel­támad a kérdés: hová? Hová vezet az út, amelyre a magyar nemzet, karddal a kezében, felkészülten és bátran rálépett? Jobb jövőhöz ve­zet-e a nagy remenyekkel megkez­dett út, vagy még nagyobb meg­próbáltatások várnak-e a magyar népre ? Jogunk van feltenni ezeket a kér­déseket mindannyiunknak, akik né­pünk létét szívünkön viseljük, jo­gunk van felvetni nekünk, akik tisztában vagyunk Magyarország történelmi feladatával. De viszont a felelet is azonnal adódik a dolgok természetéből, azokból a. köriilmé­-ayekhel é? adottságokból, amelyek - O r J országunk politikáját már néhány éve meghatározták és amelyek a Birodalommal való szoros együtt­működéshez vezettek. Ez a politika adja meg a feleletet, amelynek .végső következményei az egész nemzetnek minden cselekedetét a jövőben irányítani fogják. Nem ta­gadható el, hogy az ország főváro­sát komoly légi támadás érte, hogy ennek az ősi magyar földnek mis, kisebb középpontjait is érte bomba és hogy a lakosságnak eddig is és ezután is kemény próbákat kell ki­.áliania, és hogy még szemmel lát­hatólag messze vagyunk attól, hogy megkönnyebülten pontot tehessünk e nyomasztó, szomorú fejezet ve­gére. Azonban akárhogy is vesszük, a legsúlyosabb légi támadások, a lövedékek süvítő becsapódása, az összeomló épületek moraja közöttj is topább folyik az élet. A füstölgő romokból új élet sarjad és a fővá­ros bombasujtotta kerületeiben megy az élet a rendes kerékvá­gásban. Mert az emberi szellemnek megvan az a sajátsága, hogy átlát a sorscsapások vaksötét éjjelén és meglátja azon keresztül is az élet igazi értelmét, a tevékenységet, a tettrekészséget, amellyel a háború szülte kötelességeket teljesíteni tudja. A magyar ember közmondásba illő nyugodtsága most újra érvé­nyesül, mert a háborús idők leg­vészesebb napjaiban sem változnak meg a mindennapi élet törvényei. És bár nem lehet tagadni, hogy a nemzet máris kiheverte volna a leg­utóbbi megpróbáltatásokat és bár . senki sincs abban a helyzetben, hogy könnyelmű derűlátással boldog jövőt varázsoljon elénk, mégis már az első rettenetes napokban is meg­mutatkozott a jellegzetes magatar­tás, a nemzet hivatásának rendít­hetetlen hite, az önbizalom, amely sajátja a magyarnak minden hely­zetben, a remény a boldogabb és tisztultabb jövőben, amelynek alapja mélységes, igaz keresztény­sége. Hit, bizalom és remény, ezek a magyar jelen jelszavai. Ezek a szavak adták a magyar honvédek kezébe a fegyvert, ezt a ,fiár !mat várják el tőlünk is, az itthonmara­dottaktól. Biztos, — mert ennek jelei már kezdenek mutatkozni hogy ebben a várakozásban egyetlen Galíciában harcoló honvédünk sem fog csalatkozni! (—yv—) Honvédeink üzennek... j Lelkesen fogadta el Veszprém wérmesire köxsyűfése a polgári házasság törvénycikkének módosításét kérő javaslatot Veszprém vármegye törvényha­tósági bizottsága mult szerdán dél­előtt tartotta rendes tavaszi köz­gyűlését. Az elnöklő dr. Mesterházy Fe­renc főispán megrázóerejű, a haza­fias kötelességekre rámutató meg­nyitót mondott. — Legutóbbi közgyűlésünk óta — mondotta — az idők felettünk mind súlyosabbá váltak. A ránk virradó napnk nemzetünket újabb és újabb megpróbáltatások elé ál­lítják, nagyobb és nagyobb áldoza­tokat követelnek tőlünk. — Ma magyarnak lenni mélysé­ges hittel párosult férfias helytál­lást és ha kell, életet is odaadó ál­dozat-vállalást jelent. Ha mindnyá­jan így gondolkozunk és cselek­szünk, minden vészen, ellenségen győzedelmeskedni fogunk. — A Mindenható megtartó ke- * gyeimén kívül bizalmunk Kor­mányzó Urunk felé fordul, aki böl­cseségével a mai vészterhes idők­ben is meg fogja mutatni ^szá­munkra az egyedüli utat, amelyet járnunk kell. Ezt az utat kövessük életünk árán is. — Tudom, — végezte szavait — hogy a tek. th. bizottság minden egyes tagjának nevében szólhatok, amikor azt kérem, forduljunk hódolattal Kor­mányzó Urunk személye felé. Kérjük a jó Istent, adjon neki erőt a nemzeti létünket fenyegető harc győzelmes megvívásához. Javasolom, in­tézzünk hozzá hódoló feliratot, jelentsük ragaszkodásunkat, tö­retlen hűségünket. retességgel számolt be a mult év december 1-től ez évi március l-ig eltelt időszak közigazgatásáról. Ü/inepi hangulat kísérte Zala vármegye törvényható­sági bizottságának hasonló szel­lemű állásfoglalás végett megkül­dött azon feliratának ismertetését, amelyet a magyar országgyűlés képviselőházához a polgári házas­fi áfffeőtforő l ^zéló Í£Q4.< ~é-v4 XXXL tc. módosítása érdekében intézett. Zala vármegye törvényhatósági bizottságához Mindszenty József és dr. Thassy Kristóf nyújtottak be ebben a kérdésben indítványt. Büsz­keség tölti el az ősi veszprémi egy­házmegyét, hogy új főpásztora, mi­előtt elbúcsúzott zalaegerszegi hí­veitől, mintegy búcsúzásul ezt az országos mozgalmat megindította, melynek célja és hivatása lesz a magyar életforrás törvényes intéz­kedéssel történendő megvédése. Zala vármegye határozata így szól: ' • l »Zala vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlése a kisgyűlés javaslatára dr. Thassy Kristóf és Mindszenty József törvényhatósági bizottsági tagok indítványának el­fogadásával hozzászólás nélkül el­határozza, hogy a polgári házas­ságról szóló 1894 :XXXI. tc. módo­sítása céljából a Magyar Ország­gyűlés Képviselőházához az alábbi felirattal fordul: Az állam erkölcsi alapsejtjének, a családnak a válságára és a mind­jobban elharapódzó egyke aggasztó terjedésére tekintettel a törvényha­tósági bizottsági közgyűlés kívá­natosnak és halaszthatatlannak A közgyűlés lelkes éljenzés mel- j tartja az 1894 :XXXI. tc. olyatén mo­lett, közfelkiáltással elfogadta a ja­vaslatot. A főispán ezután kegyeletes ér­zéssel emlékezett meg Antal La­jos tb. kanonok, esperes-plébános elhunytáról, majd Mindszenty Jó­zsef megyéspüspököt kineveztetése alkalmából kedves szavakkal a th. bizottság nevében tisztelettel kö­szöntötte. Végül átadta dr. Mohácsy Lajos ev. lelkész, tb. esperesnek a kor­mányfőtanácsosi kinevezéséről szóló legfelsőbb kéziratot. A tárgysorozat első pontja az al­ispáni jelentés volt, amelyben dr. tára Berky Miklós alispán a megszokott dosítását, hogy a polgári házasság csak a nemkeresztények részére ma­radjon továbbra is érvényben, a házassági ügyekben való polgári bíráskodás szintén. A katolikusokra és protestánsokra általában a keresztény vallá­súakra — vonatkozólag az 1894: XXXI. tc. előtti jogállapot állíttas­sék vissza a szentségi, illetőlegf hitvallásos házassági intézményé­inek s a szentségi és hitvallásos bí­róságok hatáskörének állami elis­merésével. Ehhez képest a plébá­nos, illetőleg lelkész — olasz min­a házasságkötésről az állami Kii alapossággal és gondos lelkiisme- ] írásban értésít^f 'fe^á??^ 1. * ARA 30 FILLÉR Kedves hozzátartozóinknak, jóba­rátainknak és ismerőseinknek min­den jót kívánva, küldjük üdvözle­tünket az orosz harctérről. Egyben értesítjük őket, hogy minden sut­togó álhírrel ellentétben,--semmi ba­junk nincs és jól érezzük magun­kat. Kérjük továbbá hozzátartozóin­kat és ismerőseinket, hogy töbo lapot, illetőleg levelet küldjenek ne­künk,) mtert az otthoni hírekre mi is nagyon kíváncsiak vagyunk. Szakács Sándor tiz., Szalai Fe­renc tíz., Tóth Gábor tiz., Gyi­móthy János őrv., Farner Sándor orv., Nagy Sándor honv., Halbik Ernő honv., Varga János és Ko­lonics honvédek. * Minden jó egészsegben vagyunk és szeretettel üdvözöljük hozzátar­tozóinkat és kedves barátainkat. Mikóczi Alajos karp. őrv. Z531., Szalay József honv. Z531., Varga Gyula honv. F 668., Bariska József orv- F 608., Kollát Ferenc >lioriv F 120., Horváth János honv. F 120., Borsos Fcretic honv. F120., Bara­bás Márton őrv. F120., Móricz Gyula szkv. K270., Illés Jenő őrv. K 270., Selymes György honv. K 270., Masszi József karp. szkv., Tölgyes László karp. tiz. K156., Józsa Károly őrv. K 156. Az állami anyakönyvvezetés, va­lamint a polgári bíráskodásnak anyagi ügyekben való illetékessége érintetlen marad az egész vonalon, vallási hovatartozásra tekintet nél­kül.« A határozat ismertetése után dr. Schandl Károly m. kir. titkos taná-' csos, felsőházi tag, az OKH vezér­igazgatója, a vármegye törvényha­tósági bizottságának örökös tagja emelkedett szólásra. Minden szava a keresztény világnézeti hitval­lása volt. Pompás beszédjének gon­dolatmenetét a következőkben ad­juk: Gratulálok — kezdette beszédjét Schandl Károly — a nemes várme­gye közgyűlésének, hogy egyhangú szavazattal magáévá tette Zala vár­megye törvényhatóságának megho­zott és hasonló állásfoglalás céljá ból hozzánk m egküldött határo­zatát. Gratulálok — folytatta — Zala vármegyének, hogy a magyar nem­zeti életnek ezt az 50 esztendős szégyenfolját a keresztény szellem­nek megfelelően módosítani kéri az országgyűléstől. Ötven évvel ezelőtt az akkori közszellemet átitatta a 1 ibér ál izmus, mely ezzel a törvény­cikkel az állam erőforrását, a csa­ládot bomlasztotta szét. Akkor mi még fiatal diákok vol­tunk — mondotta emelkedett han­gon a szónok — és jól emlékszünk rá, hogy az egész ország visszhang­zott a tiltakozástól és bizonyos, hogy ez a törvénycikk nem tükrözte vissza a nemzet közhangulatát. Ellenkező­HPA UTfr

Next

/
Oldalképek
Tartalom