Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-05-21 / 21. szám

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40 pengő, negyedévre 3-60 pengő. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILAP Felelős szerkesztő: KERÉNYI OLAF Szerkesztőség: Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Azok a történelmi eseménye*, amelyek az utóbbi hónapokban Magyarországon lezajlottak, elvonatkoztatva általános nemzeti és.napipolitikai jelentőségüktől, talán a magyar dolgozó tömegek, a munkásság soraiban váltottak ki legnagyobb hatást, mert az új helyzet természetes velejárójaként a munkáskérdés rendezése váratlan fordulattal elsőrendű fontosságot nyert. Egyelőre csupán annyi ismeretes, hogy a szociáldamokrata szervezetek felszámolására megtörtént az első lépés és így a ^munkásság a jövőben gazdasági- és szociális érdekeinek a megvédésére kizárólag az osztályharcot megtagadó, keresztény és nemzeti szellemű alakulatban tömörülhet. Éppen négy éve annak, hogy, a bzocialdemokidia szakszervizéa tanács egy nagy feltűnést keltő nyilatkozatot adott - ki, amelyben hivatalosan leszögezte, hogy a jövőben tevékenységében nemzeti alapra helyezkedik, s egyben megszűnteti a mozgalom osztályharcos jellegét. Mi mái; akkor rámutattunk arra, hogy a nemzetközösség és az osztályharc feladásával tulajdonképpen a szociáldemokrácia két legerősebb tartópillére kerülne sutba, amik nélkül azután már nincs is szociáldemokrácia. Idéztük egyik cikkünkben Lassalle szoc. dem. vezér mondását, amely szerint »a homályos ösztön is megsúgta a munkásságnak, hogy helyzete javítását csak jakkor remélheti, na mint osztály törekszik célja »felé« és megemlítettük Buchinger Manó egyik kongresszusi beszédének is azt a részét, amely 1 szerint »a munkásosztály felismerte a kapitalizmus csődjét, ezért a szociáldemokrácia mellé állt, a kapitalisták pedig a hisztérikus nacionalizmus állapotába kerültek«. Hogy a nagy nyilatkozat'után részükről a nemzeti érzület hogyan nyilvánult meg, arról csak azok a munkások beszélhetnek, akik ezt az időt velük egy munkahelyen voltak kénytelenek eltölteni. Ezekre a téritekre és a szociáldemokrácia igazi lényegére azonban nem négy évvel mutattunk rá először, a keresztényszocialista mozgalom már negyven évvel ezelőtt, elindulásakor és az azóta eltelt négy évtized alatt úgy a munkásság, mint a társadalom valamennyi rétege felé '"sohasem szűnt meg hangoztatni, hogy a szociáldemokrácia nemzetköziséget és istentelenséget hirdető tanai halálos ellenségei a nemzeti érzésnek éppen úgy, mint 'a keresztényi érzületnek, a munkásságot pedig végpusztulásba sodorja. Giesswein Sándor, a keresztényszocialista mozgalom nagy apostola írta meg 1906-ban egyik cikkében a szociáldemokráciáról, hogy alakja mutatós, de belül foszladozó ruhát kínálgat, amely hamar elszakad, s amelytől nem lett még melege senkinek sem. Az <ő istentagadó és gyűlöletet fakasztó tanításával elveszi a munkástól még azt a kevés lelket is, amit ar .örökké egyformán zakatoló gép benne meghagyott. A fentieket elmondottuk annak igazolására, hogy a most befejezéshez közeledő négy évtizedes világnézeti harcból legíérfiasabban és a meggyőződés szent tüzétől vazettetve, nem számolva az ellenfél sokszor brutális harcmodorával és könyörtelenségével, éppen a keresztényszocialista mozgalom vállalt legnagyobb részt s a magyar munkásság és a nemzet egyeteme érdekében a küzdelmet továbbra is vállalja. Hogy mit hoz a jövő? A jövő' sejtelmes homályába senki sem láthat, de, ha a nemzet a bolsevista veszedelemmel olyan elszántsággal veszi fel a küzdelmet, amint azt négy évtizeden át a keresztény magyar munkásság a marxizmussal szemben folytatta, úgy minden -magyar jövője nyugodt, békés és megelégedett magyar jövő lesz!' y—s. Hm légy klváncs Légi riadó! Üvölt a sziréna, ve rik félre a harangot! Te mint fegyelmezett polgár, összeszeded házad népét és szépen lementek az óvóhelyre vagy a. fedett árokóvóhelyre. Ezt kellene cselekedni. józan ész is ezt diktálja. De mi nem vagyunk fegyelmezettek, mi kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi is van már megint azokkal az amerikai meg ánglius gépekkel? Jönnek? Nem jönnek? Hiszen még a zúgásukat se hallani. És ha jönnek, vájjon mennyien jönnek? Innen nem látni semmit, gyerünk ki a kert végébe, onnan dombról jobban látni. Gyerünk fel a tetőre, onnan van aztán kilátás! A légi riadó kicsalja az embereket a lakásaikból. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a városokban, falukban soha annyi ember, asszony, gyermek nem mozog az utcákon, tereken, kertekben, mint a ' légi riadó elhangzása után. Mintha az ördög húzná ki áldozatait a véres táncra. Csak nem maradok el ettől a látványtól? Hátha még légi csata is lesz? Az meg különösen érdekes. Nincs az a hatalom, amely a kíváncsiságnak gátat tudna .vetni. És hol maradna a • jólértesülték kara, akik belehalnának, ha egy napon hír nélkül maradnának. De meg törvény vagy rendelet ide vagy oda? Nekem aztán ne parancsoljon senki és ne féltse az életemet. így okoskodnak a magukat karakán legényeknek tartó, fegyelmet nem ismerő honpolgárok, nem gondolva arra, hogy rossz példájuk mennyi áldozatba kerülhetne, ha történetesen megszólalnának az ellenséges gépek géppuskái és gépágyúi. Sajnos, az emberek kíváncsiságát, könnyelműségét, nemtörődömségét, fegyelmezetlen magatartását, sem jóakaratú szóval, sem törvénynyel, rendelettel, de még csak fenyítéssel sem lehet megmásítani. Hiába a szigor, a rendőr, a csendőr, — hiába a büntetés. Csak egy mód képes az embereket jobb útra téríteni. R véres áldozat De hát miért kell emberednek, gyermekeknek akkor is meghalni, Honvédeink üzennek... i Szüleimnek, testvéreimnek és jó ismerőseimnek üzenem-, hogy jól vagyok. Ne aggódjanak, ha nem kapnak tőlem levelet. Tábori; számom meg fog változni. Hazafias szeretettel: Kiss József tizedes. — Táb. postaszáma: Z531. leszórhatnak robbanó tárgyakat, apró bombákat stb. Ezeknek levetését a gépek dübörgése miatt nem hallani. 2. Megnyithatják a géppuskák, gépágyúk tűzét, egy-egy városban, faluban álló vagy mozgó tömegekre. Pillanatok alatt ezer és ezer lövedék kerül a földre. 3. Dobhatnak bombát oda is,« ahol nincs célpontjuk. 4. Légi csata alatt a lövedékek százezrei repülnek a levegőben, amelyek már sok embert találtak halálosan, vagy súlyosan. Ezek a lövedékek végeredményben a földre ver ülnek és vagy a házak tetejét üffk at, vagy a földbe, "fákba fúródnak. 5. Ahol saját légvédelmi tüzérségünk működik, ezek lövedékeinek repeszei is veszélyeztetnek. Bombatámadás esetében: 1. A bombák kioldása jóval a célpontok előtt történik, tehát a legtöbb esetben a gépek erős motorzaja miatt nem hallod a bombák poiircnou^v ^^ « m^iiaiui, sj ftását é§ nem éred d a óy

ó. ha ezt el lehet kerülni? Miért kell ' h

ej

ye

t 2. Minden támadásnál gyújtóhasábok ezrei hullanak, amelyek elől szintén nehéz a menekülés. 3. Támadás előtt, közben 'és után, géppuska- és gépágyútűz érheti a szabadban tartózkodókat. 4. Saját légvédelmi tüzérségünk lövedékének repeszdarabjai hullanak, amelyek szintén veszélyeztetnek. Ember! Öreg, ifjú, férfi és nő, térj magadhoz! Háborúban élsz! Csatatéren vagy te is, ahol golyók, bombák pusztítanak! Hogy mikor és hol érhet a halál, vagy sérülés, azt te nem tudhatod, de itt leselkedik mindnyájunkra, minden órában, minden percben, miért sietsz elébe? Óvd magad és embertársaidat! Ne áltasd magad azzal, hogy már százszor is végig nézted a gépek elvonulását és nem történt bajod. Itt is fennáll ;az a közmondás, hogy »Addig jár a korsó a kuka, míg el nem törik!« Ne légy kíváncsi! Törseök Károly. annyi ember kezét, lábát amputálni, mikor ez mind elkerülhető lett volna? Miért követeljük meg, hogy légi riadó elhangzása után, mindenki menjen óvóhelyre? Mind oly kérdések, amelyeket még egy kíváncsiskodó sem vetett fel, amikor kiállt a nézők tömegébe. Nézzük meg már most, mit mond a tapasztalat,, a statisztika? A légi támadások áldozatainak több mint 70 százaléka szabadban tartózkodókból kerül ki. Ezek nagy része maga kereste vesztét. Ezeket nem lehet hősi halottaknak tekinteni. Napról-napra érkeznek jelenté| sek halálesetekről, sérülésekről, I olyan helységekből, ahol bombázás j nem is volt. Néző, leső, kíváncsisJ kodó emberek ezek a szeren csét; lenek, akik nem tudtak magukra vigyázni. Gyermekhalál és súlyos sérülés, sok szomorú bejelentés lartalma — szülök bűnei, akik még gyermekeikre sem vigyáznak, anelyett, hogy óvták volna .őket a ve| szélytől. Ember vigyázz magadra és gyermekeidre ! I Hogy milyen veszély fenyegeti a j szabadban leső, kíváncsi embert, erre nézve elegendő lesz felsorolni : a következő eshetőségeket: 1. Az átvonuló h^lápaű^gépei } totta meg. A Tapolca patak medrének tisztogatása. A polgármester a Tapolca patak vize Horgaser csatornába eresztésének határidejét 1944 májuS' 27-én d. u. '6 órájában, visszaeresztésének határidejét 1944 június 3-án d. u. órájában állapiÁM 30 FILLÉR # Hfa