Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-05-21 / 21. szám

Küldjem-e fiamat napszámba vagy gyárba? (Néhány szó a gimnazisták gondviselőihez.) 2. közlemény A mult számban elmondottak alapján két véglettől kell óvakodnunk. ; Az egyik. Március 31-én bezárták az iskolát sitalán késő ősz desz, mire ismét megnyitják. A közbeeső 6—8 hónap alatt úgy bánunk gyermekünkkel, mintha nem is értelmiségi pályára szántuk volna. Eltűrjük, sőt, előmozdítjuk, hogy elfelejtse, amit eddig tanult. Nem törődünk azzal, hogy a fiú tankönyveivel s általában könyvekkel foglalkozzék. Elfeledkezünk arról, hogy ha a szellemi képességeket nem gyakoroljuk, meggyengülnek, elapadnak. S ezt az eljárásunkat talán azzal mentegetjük, hogy inincs könyve a fiúnak. (Kérjen az iskolától! Eddig is sokan kértek és... mindnyájan kaptak: tankönyveket is, ifj. könyvtári könyveket 'is. A bizonyos szak iránt érdeklődő tanuló az illető szaktanárjától ilyeneket is kaphat!!) S mert látják, hogy a fiú — könyvek, kellő napirend hiján — ;>lopjaa napok, beadják a gyárba, vagy elküldik napszámba. Innen hazatérve egészen természetes, már csak egészen könynyű szórakoztató betű olvasására hajlik a gyerek, hiszen a testi faradság gyengíti a szellemit is. Bár igaz az, hogy a 'testi munka vállalása is az akarat, a kötelességválla

: lás jó iskolája, sőt szociális együttérzésre nevel és ilyen meglátásokat is nyújthat, de az is tény, hogy a szünidőben testileg kifárasztott és csak testileg foglalkoztatott fiú ha újra az iskolába tér, csak nehezen tud átváltani a szellemibb foglalkozásra. És mert a 6—8 hónap alatt a legegyszerűbb nyelvtani, vagy mennyiségtani szabályokat is elfeledte, az új tanévben könnyen gyenge tanulóvá válhatik az egykor jeles vagy jórendű diák. Miért? Azért, mert a szellemi erők hosszú pihentetése alatt a feje — ha szabad ezt a szót használnom — »begyepesedett«. Ide aztán a legjobb tanári jóakarat mellett is nehéz a tudomány magvait vetni! A másik véglet: A gyermek mellé instruktort fogadnak és mindennap többórás tanulásra fogják, mégpedig vagy a gimnázium tárgyaiból, vagy nyelvleckékre, zenére ^kényszerítik a fiút. S jóllehet, a fiú az iskolában a testnevelési órákon rendszeres testi munkát is ivégzett, a vakációban e minimumot se végeztetik el vele. Legfeljebb sétára küldik. A vázolt két 1 véglet között ez' utóbbira alig akad 'eset (ilyenről itt Pápán nem tudok), de a másikra — sajnos — tudnék több példát említeni. Lehetséges, hogy az illető diákok nem lesznek mind a 6 hónapra egyformán befogva, ám pillanatnyilag a helyzet az, hogy a pápai lakos bencés gimnázisták közül kb. 12 fiú szegődött be gyárba vagy vállalathoz átlag napi 8 órai munkára. Bérük napi 4 Ptől följebb. A legnagyobb bér, amit kapnak heti 60 P, a legkisebb heti, Gyermekkocsik nagy választékban RÁTKAI KÁROLY *» ERŐ' Villamossági és Műszaki ffereskedése, Pápa. Telefon: 12-87. 20 P (ilyen is van). A legtöbb heti 25—30 P között mozog. (Valljuk meg: kevés!) Az említett 12'fiún kívül többen édesatyjuk műhelyében segítenek. Ezt szerencsésebb megoldásnak találom (ahol t. i. lehet a két eset között válogatni). Eddig 10 ilyen esetről tudok.Azért találom ezt szerencsésebbnek, mert még az a remény is kecsegtet, hogy majd atyja foglalkozására tér át a fiú, ha megszerzi az érettségit. De más okairn is vannak, ezeket nem részletezem. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az idegen 'vállalatnál dolgozók közül 9 elégséges rendű: tehát olyan, akinek sok oka volna arra, hogy a 6—8'hónapos vakáció alatt foglalkozzék tankönyveivel is 's na valahol, náluk volna nagy szükség arra, hogy a testi- és -szellemi munka arányából a nagyobb részt a szellemi kapja! Ezek gondviselőit arra kérném, keressenek valami olyan megoldást, hogy jusson hetenként egy-két nap a szellemi foglalkozásra. is és ne tekintsék elveszett időnek azt, ha az értelmiségi pályára készülő gyermekük 14—16 éves korában még nem kenyérkereső, hanem csak »fogyasztó«, aki még csak készül a hivatására. Nem találom szerencsés beszegődésríek azt sem, ha a tanuló napi, 8 9 órai munkaidőre vállalkozik. Ez — mint cikkem első részében említettem — súlyos kihatással lehet egészségére is. Az iskolai munka •eléggé igénybe vette azt a tanulót, aki becsületesen dolgozott, ám a hanyagot is megviselhette a napi 5—6 órai »ülés« a padban, a zárt termekben. Testileg mégiscsak legtöbbet a nyári szünetben nő és erősödik a gyerek. Ám ez is elmarad, ha a mai általánosan gyengébb •koszt mellett rn^g nehéz munkára is fogjuk. Korán kifárad, megöregszik az ilyen kis legény! Elvégre is: pápai '„lakos gyermek taníttatása nem kerül oly sokba a szülőnek, mint mondjuk a vidékié (akinek havi 150 P tartásdíjat kell érte fizetnie). Ha tehát még ambicionálná is a fiú., hogy minél többet megkeressen, elégedjünk meg annyival, ha megkeresi a tandíjat, a tankönyvek árát és mondjuk a zsebpénzét ! (Folyt, és vége.) Bíró Lucián. n gabonatermés megásása a légitámadással okozható tazveszÉllyel szemben A légi támadásokkal kapcsolatiban számolni kell azzal, hogy az ellenség a lábonálló és betakarított mezőgazdasági termények pusztítására is törekedni fog. E kártételek megakadályozására mindent el kell követni, 'főleg pedig olyan intézkedéseket kell előre foganatosítani, amelyek-a tűzveszélyt a legkisebb , mértékre csökkentik. Az eddig szerzett tapasztalatok szerint a különböző gyújtóeszközöic csak akkor fejtik ki hatásúkat, ha teljesen, vagy túlérett állapotban lévő gabonatáblára esnek. A 'legcélravezetőbb védekezés < tehát az idejében történő aratás. A "teljes érés bevárása előtt végzett aratás a termés mennyisége és minősége szempontjából is előnyös, ezért ezt a földm ívelésügyi minisztérium amúgy is már régóta 'ajánlja a gazdák figyelmébe. A gabonaféléknek idejében való aratása fokozottan kívánatos a légi veszély kockázata miatt és ez sokkal jobb biztosítékot nyújt a. lábonálló gaboná.nak a tűzveszélytől való megmentésére, mint az a'többféle ajánlott eljárás, hogy a 'gabonatáblákon csapásokat hasítsanak ki és ezáltal a még-be nem érett gabona zölden .való levágásával a terméseredményt csökkentsék. Legfeljebb akkor lesz célszerű a már viaszérésben levő gabonából keskeny sávokat kikaszálni, és ezeket rögtön felszántani, ha elháríthatatlan okból az egész táblát nem lehet idejében learatni. Nagyon fontos ezenkívül a keresztek (kepék) olyan összerakása, hogy soraik folytonossága gyakrabban nagyobb közökkel meg legyen szakítva. Ez évben a tűzveszély elhárítása szempontjából is okvetlenül szükséges a tarlóhántás mielőbbi elvégzése, de nemcsak a Friss figfa-füm BHHBNBHHH^H kapható minden méretben és mennyiségben a 1Ü Bevásárlási könyvre mindenkinek adunk pipere és borotvaszappant! keresztekkel párhuzamosan, hanem azok sorait is meg kell barázdákkal szakítani. Nemcsak a gabonafélék, hanem a széna betakarításánál is törekedni kell a kockázat megosztása végett a kazlaknak és asztagoknak több helyen történő rakására. Ez a gabona összehordásánál eddig is szokásos volt, de az idén még inkább több helyen a határban kell összehordani nemcsak a gabonat, hanem a szénát is. A cséplést az eddiginél megosztottabban, több helyen kell végezni éspedig lehetőleg minél többet keresztből kell csépelni. Az eddiginél több közös szérűt is kell létesíteni. A községek területére, az udvarokba csak az elkerülhetetlenül szükséges legkisebb mennyiségű szénát, szernesgabonát, vagy szalmát szabad behordani a falvak tűzveszélyének csökkentése végett. Az elővigyázatossági intézkedéseket rendszeres és éber 'figyelőszolgálatnak kell kiegészíteni, hogy raz ellenséges repülőgépekről történő gyújtogatási kísérletek alkalmával azonnal megtörténhessen a kezdetben .könnyen leküzdhető tűzfészkek eloltása. Egy végrendelet Május 6-án, 86 éves korában halt meg Budapesten dr. Emmer Kornélné, Langheinrich Magdolna, aniben a jótékonykodási egyesületek nagy segítőjüket vesztették el. — Végrendeletében az uráról és róla nevezett alapítványt tette főörökösévé, amely alapítvány célja, egy az ókori irodalom és kultúra, különösen a bölcsészet művelésének szánt tudományos intézet létesítése, amely intézetben értekezések, pályázatok és jutalmazások útján a klasszikus műveltség terjesztessék és kultúránk történelmi alapjai iránt az érzék és érdeklődés ébren tartassék, mely intézetben egyúttal bizonyos számú tanulók és magasabb műveltségre törekvők tanulmányokat folytathatnak. Ezen alapítvány vezetésével, igazgatásával, — folytatja tovább a végrendelet, — tudományos intézésével egyszer és mindenkorra megbízom a pannonhalmi Szent Benedek-rendet, mel) Rendnek hazánkban úgyszólván ezer év óta a kultúra fejlesztésében vezető szerepe volt. Kívánságom, írja a végrendelkező, — hogy az intézet vezetésére a főapát úr őméltósága a Rend tagjai közül megfelelő szaktudóst jelöljön ki az intézetbe ... Ezen fenti alapítványom irányzata tekintetében határozottan kikötöm, hogy az feltétlen keresztény irányzatú legyen és az alapítvány javadalmaiban elsősorban is katolikus ifjak és katolikus tudósok részesítendők, csak másodsorban részesülhetnek egyéb keresztény vallásfelekezetek. — Az intézet otthona a Fő-utcára a Margit-rakpartra néző palota, anyagi alapja pedig a Rákóczi-úti hatalmas bérpalota. > A tanárok- és tanítókról nagyjelentőségű kormányrendelet látott napvilágot a Budapesti Közlöny május 14-i számában az 1700/ 1944. sz. M. E. számú rendelet a tanszemélyzet illetményeire vonatkozólag olyan új rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a tanároknak és tanítóknak sok régi kívánságát teljesítik. A polgári iskolai tanárok számára azzal nyújt jelentős kedvezményt a rendelet, hogy 1944 jan. 1-től kezdve a polgári iskolai tanári képesítés után. a polgári iskolai rendes ítanári kinevezést megelőzően tanítói minőségben eltöltött szolgálatot teljes egészében úgy kell tekinteni, mintha az a polgári iskola rendes tanári minőségben telt volna el. Ez a mostani rendelkezés számos polgári iskolai rendes tanárnak nyújt jan. 1-től számítva illetményemelkedést, szolgálati idejének aránya szerint. Régi kívánsága teljesült a polgári iskolai tanároknak azzal is, hogy. a rendelet felállította az állami polKői, férfi gombok, rövidáruk SZtMEGHYnéf gári iskolák igazgatói számára az állami rendeszer VI—VIII. fizetési osztályba tartozó külön polgári iskolai igazgatói státust. Ez a rendelkezés különben a polgári iskolai tanárok nagyobb százaléka előtt nyitja meg a VI. fiz. osztályt. 1 Közmegnyugvásra szolgál a rendeletnek az az intézkedése is, hogy az állami népiskolai rendes tanítók és tanítónők, valamint a kisebb képesítésű gazdasági rendes szaktanítók és szaktanítónők fizetésének megállapításánál jan. 1-től kezdve a rendes tanítói, illetve szaktanítói kinevezést megelőzően a tanítói, illetve szaktanítói képesítés megszerzése után helyettes (segéd-, ideiglenes) tanítói, illetőleg szaktanítói minőségben eltöltött szolgálat három évet meghaladó részét be kell számítani, ha az illető ebben a minő,ségben egy vagy több osztályt teljes óraszámmal tanított. Ez az intézkedés évtizedek sérelmeit teszi jóvá és jelentős anyagi helyzetjavítást hoz magával. A rendelet utolsó rendelkezése azt az időt rövidíti meg, amelyet a tanároknak eddig is rendes kinevezés előtt helyettes tanári minőségben kellett tölteniök. Ezután a tanároknak csak egy évet kell helyettes tanárként várakozniok a rendes tanári kinevezésre.