Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)
1944-01-16 / 3. szám
Pipa, 1844 lamir 18., taslraap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40P, negyedévre 3*60 P. KERESZTÉNY POLITIRII HETILIP. Felelős szerkesztő: Korányi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. •MH9HMHIWBH£8S*QBKtSKBM „Fájhat, ha dőlnek a bérc ősi fái, Ha pusztulnak és vesznek a nagyok." (Tompa, Sirboltban.) Hogy megtelhessük és mérlegelhessük a nagyok veszteségét. előbb tisztában kell lennünk azzal, kiket is nevezhetünk joggal -nagyoknak. De azt máris eíőrebocsáthatjuk, hogy Zichy János grófot merőben emberi mértékkel ni Tve, mindlen pártszempontból vagy bárminő felekezeti vagy társadalmi elfogultságtól mentesen is nagynak kell mondanunk. Nagy embert nein a születés véletlensége nem a rangnak az érdemtől sokszor független szintje, nem is maga a nagy vagyon lesz naggyá. Az sem mind nagy ember, akinek nevét a hir szárnyaira kapta. Aki az ilyen, a jellerfflől független tényezőkből akarná föl építeni az emberi nagyságot, csak ftzttrrvnnt jn. hogy «> • in< n'-yw^ ir rri r e-let• ember ! ' nagy saga a szándék smv. • • vxagy és a bell. Megfontolva teltük a tett elé a szándékol. Mert.a keltő belső lényegüknél fogva nincsenek mindig szorosan egybekötve egymással. A lett lehet nagyméretű, de amiellell a szándék lehet nemtelen és gonosz; és fordítva, sokszor az igazán nagyszabású szándék meghiusul oly okok miatt, melyek nem állnak az 1 ember hatalmában. A nagy ember tehát először is nagyot akar. Tervei és törekvései nem korlátozódnak a saját egyéni körére,hanem a költő szerint milliókra akarja költeni dús lelke kincseit. Nem is máról-holnapra van szánva kérész-életük, hanem a > hálás iutókor«-nak is kijut áldásaikból. A nagy ember másodszor nagy sikereket és maradandó győzelmeket is ér el, mert önzetlen szándékait vaskö\elkezletességgel, bátran, bölcsen, minden áldozatra készen valósítja meg. Az az érdem, melyet a történelem Ítélőszéke a nagyság jelzőjével tüntet ki. senkinek sem hull ingyen ajándékképen ölébe. Az mindig becsületes munkának és kitartó küzdelemnek eredménye. Íme. ezek azok az alapszínek, amelyekre a magyar katolicizmus nagy halottjának. YMhy János grófnak arcképét festi a történelem ecsetje. Festi...? Igen- már ötven év óta festi. Nemcsak halotti maszkját önti gipszbe, de egész életén keresztül gyűjtötte össze hozzá a vonásokat. Az ősi magyar főnemesi család sarjáét, melynek tagjai mindig ott találtattak a közélet küzdőporondján. A katolikus politikus arcvonásait, melyekben nagybátyjának. Zichy Nándor grófnak pátriárkaarca tükröződött vissza. Az önzetlen hazafiét. ki, ha a kilencvenes évek nagy szellemi és erkölcsi harcaiban a liberális oldalra lép, ég a megmondhatója, hol és hogyan végződhetett volna rögös pályája. A becsületes harcos vonásai! látjuk Zichy János képén, aki sohasem harcolt nemtelen fegyverekkel, akit ellenfelei is csak azért becsültek meg, mert mindig nyílt sisakból tekintett le reájuk. Es mindenki, aki nem is volt vele egy harcos tagpárban, önkéntelenül megbecsülte benne a keresztény katolikus hitvallót aki úgyis, mint magánember, úgyis, mint pártvezér, úgyis, mint a felelős magyar kormány tagja, tettel vallotta be hitét és ezzel is példát adott nemzetének, hogy minden magyar szintén mind a magán, — mind a közéletben hű fia legyen egyházának, Ifű polgára hazájának. Ez a magyar nemzet gyásza és vesztesége Zichy János ravatalánál: az élő példa varázsereje kiesett a közélet lelkületéből. Még az is jótéteménye a Gondviselésnek, Fogy Zichy János emlékének is van vonzóereje. Ennek az emléknek koszorúját tesszük ie ravatalára, mely Plinius szerint mindig! korai, ha az, ki rajta nyugszik. halhatatlan műveket alkotott. l)r. Magyarász Ferenc 0. Gist Ötvenéves a Pápai Jókai-Kör Városunk irodalmi egyesülete, a Jókai-kör, félszázados jubileumához érkezeit. Az ötvenedik év jelentős határkő egy ember éleiében is. Az alkotó férfikor delelőjén jólesik visszanézni az elsuhant évekre, lelkesedést meríteni a tüzes ifjúság forró napjainak emiékeiből. Hasonlóképen vagyunk akkor is, amikor egy egyesületnek, irodalmi körnek félszázados jubileumát ünnepeljük. A 'Pápai Jókai-kör, ötven éven (ít végzett munkájával jelentős tényező voll városunk kulturális életében. Mindig arra törekedett, hogy a város széttagolt társadalmát a legnemesebb művelődési javak megismerésében és tiszteletében összefogja. Soha nem tért le e nemes eszmények meg valósításának útjáról. A Kör kiváló elnökei, Dr. Fenyvessy, Ferenc. Dr. Hegedűs Lóránt, Gyurátz Ferenc, dr. Antal Géza és Medgyasszay, Vince mindig e oéJt óhajtották megvalósítani. A,Kör az ötvenedik évfordulón is abban .látja célját, hogy a szellem felsőbbrendűségének hangsúlyozásával, az eJ nem múló nemzeti értékek ápolásával, a társadalmi egység útjának egyengetésével a nemzet életerejét gyarapítsa. Az évfordulót díszközgyűlés kerekében ünnepli meg a Kör, amelyet f. hó 17-én,.fé| 8 órakor rendeznek meg a Jókai-film^zinházban. Megnyitót Biró Lucián alelnök mond majd a megválasztott új elnök tartja meg székfoglalóját. Dr. Pongrácz József az 50 év történetét ismerteti. Vitéz Bodor Aladár, a PetőfiTársaság titkára verseiből ad elő. Terescsényi György novelláját olvassa fel, Agyagfalvi Hegyi István verseiből szaval. A zenei számokat Szathmáry Lajosné és Szabó Sándor adják. A díszközgyűlésre a belépés díjtalan. Ünnepélyesen adták át Karlovitz Adolfnénak a Vöröskereszt kitüntetését Szombaton a déli órákban kedves, meghaló ünnepséglnek volt színhelye a Vöröskereszt üdülő-kórház. Ekkor nyújtották át Karloviiz Adolfnénak. a Vöröskereszt Veszprém-vármegyei helyeltes főápolónőjének a Magyar Vöröskereszt Díszoklevelét és Érdemérmét, Az ünnepélyes átadásra megjelent nemes lidértejedi és vizkeleti Kiss Emil, a III. hadtestparancsnokság mellé beosztott Vöröskereszt főmegbizott-heJyetles. Jelen volt a helyi Vöröskereszt egyesület választmánya, Hamuth János polgármester és felesége, vitéz Karcsay Béla ezredes, az üdülő távozó parancsnoka, vitéz Somogyi Ferenc alezredes, az új parancsnok, megjelentek a nelybeli önkéntes Vöröskeresztes ápolónők és az üdülő sebesült honvédéi. Dr. Mesterházy Ferencné, Veszprém-vármegye 'Vöröskeresztes főápolónője táviratilag mentette ki távolmaradását és táviratilag küldölte elismerő; köszöntő szavait a kitüntetettnek. Az ünnepséget vitéz Karcsay Béla ezredes nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, de elsősorban a kitüntetett Nagyasszonyt. Karlovitz Adolfné 30 éve végzi a Vöröskeresztes munkát. 1913ban választották meg a Nőegyesület elnöknőjévé. A múlt háború kitörésekor a hadbavonultak it thonmaradottjaii, majd a sebesültek gondozásában végzett eredményes munkát. A Hadigondozó Véleményező Bizottságának is elnöknője volt s nagyon sokan hálás szívvel gondolnak jóságos szivére, jótevő kezére Később a Jótékony Egyesületek közös bizottságának lett elnöke, s mint ilyen, asszonytársaival együtt a városi szegényügy dzsungelében teremtett rendet. Hogy ma van szegénygondozás, szeretetház és egyáltalán ezen a téren bármilyen szociális intézmény, az rpind Karlovitz Adolf né érdeme. Eme szociális tevékenykedésén felül mindig lelkes 'munkása, vezető egyénisége volt a helyi Vöröskereszt Egyesületnek békében és háborúban egyaránt. Az ünnepség során nemes lidértejedi és vizkeleti Kiss Emil kedves szavakkal köszöntötte Karlovitz Adolfnét, majd átnyújtotta a Díszoklevelet és az Érdemérmet. Utána Hamuth János polgármester, a Vöröskereszt Egyesület helyi csoportjának elnöke köszöntötte a 2s. kitüntetettet, majd a sebesült katonák sorából egy tiszthelyettes köszönte meg lelkes szavakkal a helyettes-főápolónő áldozatos, gondoskodó munkáját. Végül Karlovitz Adolfné köszönte meg a meleg ünneplést. Legelsősorban volt és jelenlegi munkatársainak mondott köszönetet, hogy a közös munka erejével sikerült terveiket megvalósítaniuk. Az egybegyűltek lelkes hangulatban ünnepelték a kitüntetettet s ezzel az ünnepség véget ért. Nem lenne teljes a beszámolónk, ha nem írnánk ide ezt a szivünkből fakadó jókívánságot: Adja az Isten, nogy Karlovitz Adolfné nagyasszony még sokáig működhessék e gyönyörű munkaterületen! Tapasztalatokban gazdag tudásával irányítsa tovább a munkát! Az utána következők pedig tanulják meg Tőle az áldozatos társadalmi munka szeretetét, az önkéntesen vállalt kötelességek lelkiismeretes teljesítését. (—>) „tettek—tehveh" Megjelent a Tettek—Tervek II. kötete. A kötet a Kállay kormány munkásságáról és politikájáról számol be az 1942. október 1.—1943. szeptember 30. közötti időben. Ennek a beszámolónak első kötete egy év előtt jelent meg és ha a két kötet tartalmát összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy a magyar kormányzatnak politikáját és munkásságát az egyenes és változatlan irányvonal jellemzi. Ez a változatlanság azonban korántsem jelent merevséget, mozdulatlanságot. Ta.án soha kormányzati tényezők és hivatali szervek, de talán a társadalom sem végzett olyan erőfeszítéssel munkát a hadbanáLó ország érdekében, mint az elmúlt esztendőben. Látjuk ezt a most kiadott Tettek—Tervek cimű kötet II. kötetének úgyszólván minden lapján. Háborúban élünk. Ez egymaga megmagyarázza, hogy szükségképpen gyökeres változások következtek be az ország egész gadasági életében. Vezetés és irányítás érvényesül politikában és gazdasági téren egyaránt. És ez szükséges. Szükséges elsősorban azért, hogy minden erőnket a magyar honvédség fejlesztésére fordíthassuk, amit ez a kormány a beszámoló szerint meg is tett, szükséges azért, mert tökéletesen át kellett alakitani a termelést, hogy megfeleljen a háborús szükségleteknek, meg kellett reformálni és rendszeresíteni az egész közellátást, hogy a rendelkezésünkre álló nyersanyag egyrészt elég legyen, másrészt mindenkinek jusson. Ezek a nagy erőfeszítések sem akadályozták meg azonban a kormányt abban, hogy a társadalom bevonásával komoly szociális és gazdasági gyámoiitásban ne részesítse a hadigondozottakat és hadviselteket. De ezentúl egy percre sem született az a törvényhozási és kormányzási tevékenység, amely a szociális haladást jelenti. A lehetőségek korlátozottak, de a szociális alkotások, amelyek ez alatt az egy esztendő alatt létesüllek, maradandók és nomizetí értékűek. Ezt olvassuk a most megjelent beszámolóból. Tettekről értesülünk, amelyek a nemzet egyetemét szolgálják és tervekről, amelyek ugyanennek a nagy célnak a szolgálatában állnak.
