Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-01-16 / 3. szám

> VÁPAÉSVWÉKB 1944. január 16, vasárnap Pápai művészek pesti sikere A négy dunántúli festő kiállítása, ahol városunkat Istenes-Iscserekov András és A. Tóth Sándor képviselték, komoly siker jegyében zárult. Az Állam, a Főváros és magánosok vásárlásaikkal biztosították az anyagi eredményt, — az erkölcsi sikerről az eddig megjelent kritikák tanúskodnak. A kiállítás művészi színvonalára jellemző, hogy politikai és világnézeti pártállásra való tekintet nélkül foglalkozott vele a sajtó. Ebből adunk most szemelvényeket. Nemzeti Újság, jap. 4. ... >A négy dunántúli festő tárlata, amellett, hogy határozott egyéni utakon haladó művészek munkásságát tárja elénk, mégis különös értékképen egy mindnyájunkra jellemző közös vonást hangsúlyoz: a vidék harmonikus csjöndes hangulatát, finom báját. ... Istenes András vizfestményei közül a meleg tónusú virágok, a harmonikus csendéi elek tetszettek. A. Tóth Pápa művészéletében visz jelentős szerepet. Érdekes művészi egyéniség, a szociális érzés gyakran tükröződik vissza képein, amelyek a munkásélet pillanatait rögzitik le mély átérzéssel. ... A dunántúli művésziek kiállítása nemcsak új színnel gazdagítja a főváros művészi életét, de maradéktalan ritka élményt is jelent — írja Dr. U. A. Pesti Hirlap-ban jan. 4. m.—b. ig'y ir: Európát járt művészek. ... A Tóth Sándor festményeit biztos rajztudás, könnyed színezés, erős komponáló készség jellemzik. Istenes bravúros vizfestményeiben szinte a virágok lelkét tárja elénk. Magyarság-ból: Istenes virágcsendéletei a legjobbak. A. Tóth Sándor rajzai és vizfeslményei jó megfigyelőre és bátorkezű rajzolóra mutatnak. Kedvesek az iskolaéletből kikapott megfigyelései. Kövező munkása és Lány az udvaron c. képe pedig komoly tartalomra hívják fel a figyelmet. ... írja K. J. jan. 5-én. N épszava, jan. 5. (sz. s.) Istenes ... virágai

1 költői álmodozásként, hatnak. Csupa derűs dallamosság zenél minden egyes darabjáról, bár ugyanakkor az erő sem tagadható meg változatos szin"kompozicióitól. Balatoni tájai csak

1 úgy lebegnek ... ^tájakon egy-egy színfolt, egy-egy villanás, egy-egy vonal elhelyezkedése a jápán klasszikusokat juttatja eszünkbe. ... A. Tóth ... émbereket figyel meg az utcán munkában s megragadja mozgásuk finom jellegzetességeit. ... Munkás alakjain a munkaritmus költészete szólal meg erőteljes realizmussal. ... Japános technikával készült »Tyúkok cimű értékes akvarellje (megvette az Állam'. Szerk.). Megkapó felfogása a »Szent család« cimű akvarelljén. Távol minden szokásos szentképjel légtől Szent József boldogan a térdén táncoltatja lobogóhajú fiacskáját és mellettük a fűben a klasszikus egyszerűség bájával ül az anya. Református élet. I. 8. Dr. F. L. Istenes ... csendéleteinél ... pasztelles lágyságú buja szinhalásl ér el, a virágok szirma szinte pórusaiban megbontva furcsa, izgató különösséggel néz ránk, Régi — Kopott — Rozsdás kerékpárjának eredeti gyári zománcozását* krómozását szakszerűen a legjutányosabban elvállalja Blau Adolf műszerész Pápa, Boldogasszony-útja 5. sz. Szénatér sarok. fanyar illata van szinté virágcséndéleteinek. A. Tóth ... a legérdekesebb egyéniség. ... Degasra gondolunk képei láttán, neki is az a főtémája, ami ennek a nagy franciának: a mozgás, a ritmus érzékeltetése. Csodásan biztos a keze, amikor néhány ecselvonássai elénkvarázsolja a tűnő mozdulatot ... egy szobrász is sokat tanulhat képeiből. Pester Lloyd. Morgenblatt. I. 8. ek.-tól. (Fordítás németből.) Istenes mint finom és erőteljes érzésű akvarellista mutatkozik be. Különösen virágcSend

L életei mégragadóan nagyvonalúak és kitűnőek. A. Tóth figurális tanulmányai, rajzai, akvarelljei, főleg igen karekterisztikusak s az emberi cselekvés és mozgás sajátosságait biztos pillantással ragadják meg. Folytathatnók tovább is a sort, de helyünk nem engedi. A napilapok után most a folyóiratok kritikái következnek, de már az eddigiekből is örömmel láthatjuk, hogy művészeink a Főváros nyilvánossága előtt is becsületet hoztak városunkra. A film áldás-e vagy átok ? Kedves Barátom! , Engedd meg, hogj' türelmedet kihasználjam. Ejtsünk néhány szót a keresztény magyarságról: erkölcsét, szivét, vérét fenyegető veszélyről. A filmről szeretnék szólni. Szerdán adták a »Sorsok a viharban« cimű filmet. Az olasz filmgyártás egyik remeke. Nem vagyok éppen valami nagy mozilátogató: se kultúrának, se tudománynak nem tartom a filmet. Puszta eszköz a jónak vagy gonosznak szolgálatában: épít és rombol. Ha hivatásom nem hozná magával, még azt se tudnám, mi fut azon az ezüstvásznon esténkint. A címek, az alcímek, a körülírások, annyira ízléstelenek, arcpirítók, hogy láttukra útálat fog el. Ha falum kanásza nézné azokat a lihegő, parázna, förtelmes képeket, amelyek túlfűtött nemiségről, egészen természetellenes érzékiségről ordítanak, akkor ez a derékmagyar úgy bai felé egy alaposat sercentene és hódolattal köszöntené nemesebb erkölcsű malacait... Tudod, hogyan kerültem most mégis a moziba? A felsőbb elemi suhancaíval volt órám. Szokás szerint megbeszéltük kicsi életük sok eseményét. Kézzel-lábbal, tele szájjal magyarázzák, miiyen szenzációs filr^ét láttak a Jókaiban. Mii? Sorsok a viharban.Hát aztán mi rajta a szép? Amint beszélnek, sorolnak, elképedve látom, hogy ez hát az olasz klasszikusnak, Manzoninak remeke, ,a katolikus világnézet és a nemzeti érzés varázslatos ölelkezése, a tiszta erkölcs és a halál felett diadalmaskodó éjet himnusza, a fogyhatatlan remény és valami bűvös népiség diadala, az őserős szerelem és a ki-nem-kezdett férfiasság gyönyörű köl tészete-és valósága. Ismerem a regényt: nem tudnám megmondani, hányszor olvastam át. Ismerem a történelmi háttért és minden percet arra használtam fel, hogy megmozgassak mindenkit, akit érdemes szép és nagy felé lelkesíteni. A regénynek és a filmnek egyik fő alakja a kapucinus P. Cristoforo. Amikor a két fiatal lélek, Lucia és Lorenzo, annyi viszontagság után örökre találkoznak, akkor ez a nemes férfi!élek ezt mondja nekik: »Adjatok hálát az Eghek, hogy benneteket a házasság szentélyébe vezetett, — nem tűnő és viharos örömök árán, hanem kemény küzdelem és szenvedés által, mert igy akart az Isten felvértezni benneteket mély és csöndes boldogságra. Ha pedig az Isten megajándékoz benneteket gyermekekkel, neveljétek azokat az Ö szolgálatára és minden ember szeretet éré, mert igy minden egyébben is helyesen vezetitek őket.« Azt akartam, hogy ezt a gyönyörű leckét tanuljuk meg minél többen! Mert ez a diadalmas világnézet mégis több és igazabb valóság, mint — mondjuk, — egy Móricz Zs'gmoncl műveinek sivársága, akiről maga Németh László merte mondani: »Lapjába sem eresztette be Istent. Még a nevét sem. Igen szerette fajtáját: minden föídi jót meg akart neki adni... — csak Istentől

1 fél tettes Szerelni fajtánkat és elrabolni tőle az Istent, — hát ez igazán halálos, fajpuszlltö szeretet! Szóval minden film mögött ott húzódik meg a világnézet. Ez annyira tudatos, hogy külföldön még coneura elé se bocsátják azokal a filmeket, melyeket a legmagasabb pártvezérek nem láttak. Piacra csak olyan film kerülhet, melynek erkölcse, mondanivalója saját, egyéni nemzetnevelő elgondolásaikat szolgálják. Vallomás ez arról, hogy minden film mögött egy világnézet húzódik. Jaj nekünk, ha ezt nem tartjuk minden tekintetben szemünk előtt és nem ez irányítja a magatartásunkat, Sizámunkra minden olyan film hazaárulás, minden olyan film felkarolása, amely keresztény és magyar világnézetünket és erkölcsünket gyalázza vagy elsikkasztja, merénylet nemzetünk ellen. Mindén igaz magyar csak igy gondolkodhatik! Nemrégen járla itl nálunk a Münchhausen. Egyik jóbarátom felháborodva elmondta nekem, hogy ismerve a mesét, elvitte középiskolás fiát, de szégyenében nem mert fia szemébe, nézni. Ezt a színes mesét a német filmgyártás az érzéki világnézet kottáira hangolta és valósággal hallatlanba vette, hogy a Teremtőnek tüzes, királyi parancsa: Ne paráználkodj! — Magát a »Sorsok a viharban? cimű filmet követte a Kivirul az öreg szív bemutatója,' amelyből csakúgy sugárzik, hogy »az ember nem erkölcsi lény, hanem csak hús és vér, ez lét éneit k<*z4e{<> és vég*. Ha Aiblvsn HZ antiszemita korban feltámadna a i > ||ánszek4zuái izmus atyamestere, a zsidó rrelid, puffadt, teleszájjal röhöghetne a szemünk közé: Hiszen ez az én evangéliumom és krédóm! Egészen jó és szorgalmas fiúk vagytok ... Köln ésPaderborn érseie ezt mondták: »Ez a naturalizmus az a fajtenyésztő eretnekség, amely nem lesz többé különbséget test és lélek között, amely nem ismer lényegekbe vágó különbségei ember és állat között, Anyakönyvi statisztikai adatok az 1943. évről (Zárójelben- — összehasonlításképen — az előző évi adatok szerepelnek.) amely isteiiiti az ösztönt a keresztény erkölcs rovására, — amely az érzékiség eltévedéseit erénnyé magasztalja, amely »barátkozásaival« elfojtja a keresztény lelkiismeret minden felpróbálkozását.« Ez a pogány világnézet nem támadja a keresztény erkölcsöt, egyszerűen, mintha nem is lenne, csak igy elkezeli és árasztja lenyűgöző csillogással ennek a pogányságnak sorvasztó, butitó, rettenetes érzékiségét. De kedves Barátom, mégis a valóság és az élet győzött: Lorenzo és Lucia, ez a letörhetetlen szűz — romlatlan férfi és ez a hamvas leány. Ezen a filmen ott pezsgett, halál és nyomor felett diadalmaskodott az a keresztény erkölcs, amelyről a két iérsek igy beszél: »A fiatalember tisztaságában tündöklik, nobilisán és erőteljesen, az önuralom; a hilvestársi tisztaságban ott ragyog a lovagias szeretet a feleség és a gyermek iránt;.a szűzi tisztaságban megcsodáljuk azt az égig törő szellemet, amely tökéletesen tud uralkodni a test kívánságai fölött. Mindez pontosan ellentéte annak a naturáüzmusnak, amely engesztel hetetlen ellensége a kereszténységnek.* A Névtelen várában az elrabolt Lucia igy kéri a nőiességből kivetkőzött, vén őrét: Engedje, hogy elmehessek. Mondja meg nekik, hogy engedjenek el* és vigyenek valami templomba. Tegye ezt meg, hiszen nő, Szűz Máriának nevében...« Ebben a hangsúlyban rezeg a világhírű olasz író vallomása: Mária-tisztelete, hódolata a tiszta nő és az érintetlen szüzesség előtt. Eletünk legnagyobb ajándéka, leányaink és anyáink kincse, szépsége és boldogsága! Lucia láttára és hangjára az elvadult de lelke mélyén talpig férfi Névtelen felkiált: Isten! Mindig csak. IstenÜc A hitetlenségéből Istenhez tért Manzoni férfi vallomása: Nem lehet istent meg nem találni! Nem tehet az örök törvényi ei némítani! A földön és a történekemben, mindig és mindenütt egyedül csak uí,4sIcji ,'S az ö lörvén.vr ú- és uralkodik mindörökre! j> Mi lenne, lia ezt az egyedül diadalmas Világnézetet és örök reményt sugározná minden film? De biztos, hogy ezt sugározza a jövő hét ragyogó darabja: a Pas'or Angelus, amelynek kulisszáit Michelangelo és Kaffae] festették és ameJynck főszereplője: az angyalt Pásztor. I)r. Csertő Antal Születtek: az 1943. évben összesen 501-en (441). Ebből helybeli 428 (395), vidéki 73 (46). Hitfelekezetek szeriint: rk 342 (304), ref. 64 (56), ev. 53 (34), izr. 44 (47). Nemek szerint: fiú 257 (229), leány 244 (212). Étve született 485 (424), halva 16 (17). Származás szerint: törvényes 462 (397), törvénytelen 39 (44). Iker szüléd 4 (4). Bejelentett abortusz 135 (130). Az Irgalmasrendi kórházban 180 (150) szülés történt. Legtöbb születés április (augusztus), legkevesebb november (február) hónapra eseti. Termés szaporodás az 1943. évben 172 (76). [Meghallak: 313-an (348). Ebből helybéli 277 (319), vidéki 36 (29). Hitfelekezetek szerint: rk 211 (229), ref. 33 (49), ev. 36 (34), izr. 33 (36). Életkor szerint: egy éven aluli 54 (61), hét éven aiuli 12 (10), hét éven felüli 247 (277). llalái oka szerint: heveny fertőző betegségben elhalt 5 (7), TBC-ben 21 (19). Erőszakos halál 17 (21) esetben. Ebből baleset 9 (17), öngyilkosság 8 (3). « Az Irgalmasrendi kórházban 81-en (77) haltak el. Legtöbb haláleset január (május), legkevesebb november (július) hónapban történt. Házasságot kötött: 199 (205) pár. Hitfelekezet szerint: mindkét házasuló rk. 117 (113), ref. 10 (11), ev. 8 (8), izr. 10 (20). Vegyes házasság' 54 (53). Ebből a születendő gyermekek vallására nézve 42 (40) cselben jött létre megegyezés, mégpedig a rk.-ok javára 22 (24), ref.-ok javára 12 (9), az ev.-ok javára 8 (7) cselben. — Legtöbb házasság október (január), legkevesebb január-július) nőnapokban volt. Önről is kászitek modern ferszereléssel és szakszerű munkával élethű fényképet KOVÁCS IMRE vUsgaxalt fényképésxmester FOTO-OPTIKA ztnn. Pápán, Kossuth Lajos-u. 22/a. szám alatt az udvarban: Saját érdekében ügyeljen a címre!