Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-04-23 / 17. szám

41. ftvfilyaa, 17. azáR. Pápa, 1944 április 23., vasáriap >ÁPÁ ES VIDEKEi írtam MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 1440 P, negyedévre 3'60 P. KERESZTÉNY POLITIKAI KOILIP. Felelős szerkesztő: Korényi Olaff Szerkesztőség: Horthy Miklósfő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. ffiMKflIMI lilMHMWf Csak: előre! Minden erőnket és idegszálunkat meg kell feszítenünk ebben a nagy küzdelemben, mert jól tudjuk, hogy az 1919. évi kommün csak ízelítője vf)lt annak a rémuralomnak, amely nyo­jnort, elesettséget, terrort és istentelenséget h<> zott reánk. Az egész magyar közvélemény egy­sége szükséges ehhez a gigászi harchoz, ha nem akarunk Észtország és Lettország sorsára jutni. Ez a küzdelem létünkért folyik s győzelmesen csak akkor tudjuk megvívni harcunkat, ha minden magyar fokozott erőkifejtéssel dolgozik a maga helyén s minden igyekezetével azon van, hogy a lehető legeredményesebbé tegye a ter­melő munkát. Ehhez nagy erő kell, de nincs az az; elképzelhetetlennek vélt nagy áldozat, amit meg ne hoznánk, ha életünkről van szó. A magyar történelem a példák hosszú soro­zatát tárja elénk, hogy katonai erények ésiférfias helytállás tekintetében az elmúlt századokban mit tudott felmutatni a magyarság. A küzdelmes magyar élet ma is önérzetes, férfias, harcos szel­lemet követel. Itt siránkozásnak, jajveszékelés­nek,- artraglkus esetele túlzott k(színezetének helye nincs. A magyar-német sorsközösség felbontha­tatlan fegyverbarátságot követel. Ez a fegyver­barátság nem múló politikai elhatározás ered­ménye, hanem két nagymultú nép évezredes sors­közösségének kifejezője. A megelőző világháború­ban is egymás mellett küzdöttünk, közös elisme­rést és megbecsülést szerezve mind a magyar, mind a német fegyvernek. Ez a fegyverbarátság már nemcsak a közös ellenség elleni együttes harcban nyilatkozik meg, hanem a magyar és a német szívek összedobbanásában is, ami több a barátságnál és a bajtársiasságnál, ez már:'test­véri érzület. Ha akadnának kishitűek, az esemé­nyek következtében megrendült lelkek, azo­kat bátorítsa és acélozza meg az a (közösségi erő, amely a magyar nemzetet sorsdöntő időkben meg tudta óvni a csüggeteg lelkek összeomlásától. Különösen nagy szerep és feladat vár ifjú­ságunkra. A magyar fiatalság e gigászi harci életben ismerje fel hivatását, mert az új és fia­tal Magyarország kiharcolásának feladata fő­ként a nemzet ifjúságára vár. Álljon tehát ez az ifjúság hivatása magasztos magaslatán. Le­gyen férfias, harcias, keménylelkű, testben és katonailag képzett, de főként fegyelmezett! Tud­jon engedelmeskedni s ha kell, parancsolni is. örök időkre tűnjön el a magyar életből a jampec típusú ifjúság, törölje ki még emlékéből is, .hogy valaha, akár a legcsekélyebb kapcsolatot is fenn­tartotta* olyanokkal, akik a fizikai és lelki eler­nyesztéséhez táncban, zenében, művészetben, saj­tóban és a közélet minden fontos vonalán való­sággal ontották a mételyt. Eszközük volt elég a (magyar ifjúság eljampecesítésére. Lebegjen a magyar ifjúság szeme előtt történelmi nagyjaink puritán szelleme, önfeláldozó lelkisége, mert ta­gadjuk azt, hogy a magyar élet erdőrengetege nem tudna már viharálló szálfákat nevelni. Legyen példaképe minden magyarnak tün­döklő jellemű, rajongásig szeretett Kormányzónk, aki magas kora mellett is a katonai és polgári erények legkiválóbb letéteményeseként vezeti nem­zetünket, ha kemény harcok árán is, megpróbál­tatások és sorscsapások közepette bár, de mégis az életet jelentő győzelemre. »Nincs; vissza: csak: előre!« (me) Mindszenty József megyéspüspök látogatása Pápán Vasárnap látogatta meg pápai hí­veit Mindszenty József, az új veszprémi megyéspüspök. Pontosan d. e. 10 óra­kor érkezett gépkocsiján a nagytemplom elé, ahol a város világi és szerzetes papságának élén Németh József apát­plébános fogadta. Az új püspök áldástosztva vonult be a templomba, majd csendes szent­misét pontifikált. Evangélium után szó­zatot intézett a hívekhez, amelyben a hitről s annak hármas tulajdonságáról szólott. Hitünknek cselekedetekben meg­nyilvánulónak, erősnek és általánosnak, vagyis mindenre kiterjedőnek kell lennie. Szózatának befejező részében a megyéspök kitért az Egyházat és ha­hat fenyegető veszélyekre is. Veszély idején tűnik ki — mondotta a főpász­tor — ki az igazi keresztény és ki csak amolyan látszatkeresztény. Nem olyan keresztényekre van ma szüksége az Egy­háznak, akik nagyokat és szépeket tudnak mondani. Olyanokra számft és elvárja mindenkitől, hogy olyan legyen, a mai nehéz és áldozatokkal teljes vi­lágban, akik tettekkel és egész életbe­rendezésükkel hirdetik és vallják Krisz­tust. Hiszem és szilárdan megvagyok győződve, — folytatta a főpásztor — hogy a katolikus öntudat, Isten kegyel­mének a segítségével megteremti ezt az új magyar és hívő embertípust. Ez az embertípus fogja megmenteni a magya­rok Nagyasszonyának a védelme alatt az ezeréves Nagy-Magyarországot, a Hungaria Sacra-t. Szentmise után a megyéspüspök a plébániára vonult, ahol fogadta a vá­ros papságát, a katonai és polgári ha­tóságok, a kat. egyesületek küldöttsé­geit. Még a délelőtt folyamán több látogatást végzett, majd d. u. 4 órakor a N. M. K.-t látogatta meg, ahol dr. Rédei Tibor szervezeti elnök vezeté­sével nagy lelkesedéssel fogadták a munkásság vezetői. Utána a Ker. Szocialisták Szent­ilonay-utcai székházába ment, ahol kb. 100—120 munkás várta a megyéspüspö­köt. A Ker. Szoc. Szervezetek nevében Grátzer János elnök köszöntötte a fő­pásztort, aki válaszában azt hangoztatta, hogy meggyőződése szerint a Ker. Szocialista munkásság a mostani nehéz időkben is_megállja a helyét, amint a múltban is "mindig kitartott az eszmé­nyei és meggyőződése mellett. Utána szívélyesen elbeszélgetett a munká­sokkal. Végül a szeretetházat és a városi ápoldát, majd a Kat. Legényegyletet látogatta meg. A város megtekintése után a késő délutáni órákban tért vissza Mindszenty József megyéspüspök székvárosába. (-) ÚvóhelyL. óvóhely!... óvóhely!... F. hó 19-én d. u. 6 órakor nagyon érdekes és tanulságos megbeszélésnek voltunk tanúi. Hamuth János polgár­mester, a város légó-vezetője, hívta össze a légoltalmi parancsnokság veze­tőit, a légó körzetvezetőket és az I. és II. csoportba sorolt építmények légó­parancsnokait. A megbeszélés tárgya volt: a Győrt ért légitámadás tanulságai. Hamuth János megnyitó szavai után Bochesa Tódor ezredes, katonai állomásparancsnok emelkedett szólásra. Katonai helyzetjelentést adott a győri bombázásról, vagyis azt ismertette, hogyan hajtották végre az ellenség re­pülői a támadást. Előadásának legfon­tosabb része a tanulság: légitámadás alkalmával legfontosabb a rend, a fegyelem és óvóhely, óvóhely, óvóhely ... Az óvóhely telitalálat ellen ugyan nem véd, de biztosan megóv a légitámadás egyéb velejáróitól: a légnyomástól, a szilánkoktól, a szertevágódó épületré­szektói, stb. ... Minden híreszteléssel szemben meg kell állapítani, hogy igenis az óvóhelyek jól védenek. Követelmény azonban, hogy azok ki­építése szakszerűen történjék. Ennek legmarkánsabb bizonyítéka az, hogy a szőnyegszerü bombázást kapott város­rész sokezer lakosának életét mégis csak az óvóhelyek mentették meg. A legtöbb veszteség a szabadban tartózkodó, ide-oda futó, menekülő embereket érte. Ezek a sok gyujtó­hasábtól, bombarepeszektől, egyéb szertehulló anyagoktól pusztultak, vagy segítség nélkül véreztek el. Igen sok menekülőt ért halá­losan a támadó repülőgépek lövedéke. A bombázást végrehajtott ellenséges gépek gépfegyvereikkel végigpásztáz­ták a bombázott területet. Ezek is nagy pusztítást végeztek. A szabadba, mezőkre, erdőkbe való menekülés a legrosszabb, mert bombák, gyűjtőeszközök oda is esnek, a légivegyverek tüze elől pedig nincs menekvés. Légitámadások ellen tehát egye­dül a térszint alatt van bizton­ság és lehetőség az élet meg­mentésére. Csaba András műszaki tanácsos, Győr város műszaki tanácsosával be­járta a bombázott városrészeket s ezzel kapcsolatosan tapasztalatairól számolt be. Példákkal illusztrálta, hogy milyen kiszámíthatatlan a robbanások okozta „Mű két gondolat kell, hogy elfoglal­jon minket. Az egyik a veszedelem elhárí­tása és a véres küzdelemnek javunkra való eldöntése. Nemzeti létünk, hivatásunk fenn­maradása ettől fiigg. A tét óriási, a győze­lem minden erőfeszítést megér. A másik: az erőfeszítés felfokozására egészséges alap meg­teremtése, vagyis házunktájának rendbeho­zása politikai, gazdasági és társadalmi ér­telemben véve egyaránt" VITÉZ IMRÉDY BÉLA. Mit jelentenek a rádió légoltalmi bejelentései? Ma is vannak még számosan, akik nincse­nek tisztában, hogy mit jelentenek a rádió be­jelentései légi veszély idején. Ezek számára hoz­zuk ismertetésünket: ^ Műsorunkat bizonytalan időre megszakítjuk annyit jelent, hogy ellenséges repülőgépek az ország határát megközelítették, tehát még nem repülték it határainkat. Légi veszély azt jelenti, hogy a körzetben ellenséges gép még nincs, de valamelyik szom­szédos körzetből bármikor berepülhet. Zavaró repülés azt jelenti, hogy a körzet­ben pár ellenséges gép tartózkodik zavarás, fény­képezés, vagy felderítés céljából. Ilyenkor bom­bázás nem valószínű, de megtörténhetik. Zavaró repülés esetén hatósági riasztás (szirétm) nincs, de mivel megeshetik, hogy kószáló ellenséges' gépek váratlanul bombázni kezdenek, akár szórr ványosan, akár több zavaró csoport egyesülése után, az óvóhelyre lemenni nem kötelező ugyan, de mindenkinek jogában áll. Légoltalom vigyázz azt jelenti, hogy a kör­zetbe nagyobb ellenséges kötelék hatolt be. Ilyen­kor megszólalnak a szirénák. Ilyenkor mindenki köteles lemenni az óvóhelyre. Légoltalom pihenj azt jelenti, hogy vagy a zavaró repülés, vagy a légoltalom vigyázz álla­pota megszűnt. a) Ha a légoltalom pihenj bemondását a 'szirénák ismert lefújó-jelzése követi, akkor a légöltalom vigyázz állapota szűnt meg; az ellen­séges kötelék tehát elhagyta a körzetet. Az ilyen lefújást azonban többnyire hamar követheti a 7<avaró repülés újabb bemondása, miért is ilyenkor mindenkinek joga van az óvóhelyen ma­radni; b) Ha a szirénák lefújó-jelzése után mondja be a rádió a légoltalom pihen j-t, akkor a zavaró repülés is megszűnt, a körzetben te­hát ellenséges repülőgép egyáltalán nincs. Az óvóhelyet azonban minden körülmények között csak akkor szabad elhagyni, ha a parancs­nok erre engedélyt ad. (Előbb ugyanis ellen­őriztetnie kell a közvetlen környéket és a padlás­tereket, hogy nincs-e időzített bomba, vagy fel nem robbant gyújtóbomba a ház épületében. A parancsnok csak ennek az ellenőrzésnek a meg­történte után engedheti ki a lakókat az óvóhely­ről.) Az óvóhely kötelező elhagyását is csak a parancsnok rendelheti el. Légi veszély elmúlt azt jelenti, hogy a szomszédos körzetekből is eltávoztak az ellen­séges gépek és újabb berepülés a körzetbe egye­lőre nem várható. t ARA 30 PILLÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom