Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-04-23 / 17. szám

2 1944. április 23, vasárnap légnyomás hatása. Az ö előadásának tanulsága : repeszek, épületrészek, géppuskatűz (Győrött a halálesetek és sebesülések legnagyobb részének ez volt az oka) ellen csak az óvóhely véd meg. Csillag Antal m. kir. rendőr-főfelügyelő a győri támadás anyagi és személyi veszteségeit ismertette. Hirdessen a „Pápa és üidéür-tun Az ipari gépek kis javítással majdnem teljes számban újból üzembe helyezhetők. Az előadások után szigorú utasítást adtak a légó-körzetvezetőknek, hogy légitámadás alkalmával kíméletlenül mindenkit óvóhelyre kell küldeni. Ahol lehetséges, szükség-árokóvóhelyeket kell sürgősen készíteni. Az elsötétítést pontosan végre kell hajtani! A közönségre saját jólfelfogott érdekében hármas kötelesség háramlik: engedelmeskedni, óvóhelyre menni s egymáson segíteni ! (—) tanában Pápán kelengey-akció«. azt hallja, hogy »babaKis riport a baba-kelengyéről A főplébánia egyházközségi irodájában a katolikus akció szociális szakosztályának vezető hölgyei megbeszélésüket tartják, lévén kedd délután. Odakint készílgeti már a tavaszt a törekvő, munkás napsugár. Idebent-, pedig a munkás, szociális lelkesültség színesíti az arcokat. Segélyre szoruló szegény családok neve röppen fel itt is, ott is. Kiutalt segélyek számlái hevernek az asztalon, nemsokára majd szépen odasorakoznak a pénztáros duzzadt száinlacsomóilioz. L(ítogalók papírcsom agok kai. De lám, kopogtatnak. Nyílik az ajtó, megjelenik két hölgy, mindegyiküknél kis pufók papírcsomag a retikül mellett. A látogatók ezt a szót mondják: babakelengvegyüjtéS. A szociális hölgyek örömmel köszöntik az új adományokat s a kibontott csomagocskák odakerülnek a már betolyt szépszámú babaholmik közé. De nemcsak valódi babaholmit fogadnak szívesen, min- j denféle fehérneműt nagyszerűen fel tudnak használni. A kedves olvasónak most meg kell magyaráznunk, miről is van itt szó tulajdonképpen. Nos, vándor babakelengye akcióról. A mai borzalmas világ viharban, sok csúf félelem és gond közt, itt is, ott is kigyúlnak a jövő reménycsillagai: a csillogó babaszemek. Az élet él: ezer halál után, romok közül frissen tör elő. A koratavaszi fénybe belenevetnek a érkező emberbimbóeskák s ők még nem tudják, hogy Isten napsugarát bánat, vér, füst, korom fertőzi meg ezen az új tavaszon. Ez a fentebb megnevezett akció őértük indult, a szegénysorsú szülőkhöz érkező kisbabákért, akiknek egyáltalán nem, vagy csak nagyon szűkösen jut babakelengyére. Mihelyt a gyűjtés odáijg ér, hogy szép, kerekded kis kelengyéket össze tudunk álltiani, a hozott anyagokból összeválogatni, vagy a kapott anyagokból feldolgozni, rögtön megindulnak a vándorló kelengyék, hogy szegény házaspárok otthoniban szeretettel körülöleljék a rózsaszín babatestecskéket. S amikor a drága, tehetetlen apróság már majd kinő a gyerekcipőből, — akarom mondani, a babakelengyéből — a ruhácskák rendbeszedve, új babusgatásra indulnak. Kedves olvasóm, így tessék érteni a dolgot, ha valahol mosPince és bór kezelésben teljes jártasággai biró egyént FELVESZEK. Cím a kiadóban. A babakelengye-gyiijtést országosan kezdte megi a 'Katolikus Akció. Minden magyar szívű és szociális lelkű ember csak tapsojni tud a gyönyörű gondolatnak. A pápai katolikus akció azonban csak Pápa számára indította el a gyűjtést. A cél tehát az, hogy szegény pápai házaspárokat segítsünk. Ismételjük, hogy minden ruhaanyagot fel tudunk használni, nemcsak kimondottan baba-holmit. Manapság találékonynak kell lenni. A megindult akció el nem sorvadhat, ez szégyen volna. Hölgyeim, nagyon kérem, szíveskedjenek az elfelejtett fiókzúgokat kikutatni, meglátják, mennyi minden akad még ott, aminek a szegény pápai babácskák kapálózó, édes jkacsokkal örvendeznelr majd. A gyűjtés piódja a következő: minden kedden és pénteken délután fél négytől ötig a katolikus akció vezető hölgyei, vitéz Kunt I.ás/Ióné és Horváth Máténé, a főplébánia egyházközségi irodájában átveszik a felajánlott ruhaanyagot. Szerdán délután pedig a zárdában. Hölgyeim, Pápa jószívű asszonyai, fel a kedves munkára! Remélem, minden fentebb kijelölt délután sok kis papírcsomag fut be az akció központjába. ígérem, hogy az első kisbaba felöltöztetését és hálás gőgicselését külön riportban fogom Önökkel közölni. (1L /. kpl.) Erdélyi képek dunántúli szemmel A cikkírót innen Dunántúlról a fölszabadulás után helyezték Erdélybe. Természetes, hogy a dunántúli ember ott is mindent dunántúli szemmel nézett. Két évi erdélyi szolgálat után a dunántúli sziv hazamozdult: a pápai tanítóképzőhöz kérte magát. Most rövid képekben számol be erdélyi emlékeiről. Érdekesek ezek a képek és meggondolkoztatók; olvassuk figyelő és tanulnivágyó magyar szívvel. 4. Tréfás székelyek. Aki ismeri a székelyt, tudja, hogy tréfás, érdeklődésre hajlamos, vidám kedélyű, furfangos észjárású. Közmondásos ma már ez a székely lelkiség. Aki olvasta Nyirő József, de mindinkább Tamási Áron könyveit széles e hazában, az bizonnyal sokat derül azokon a kedves humorú beszélgetéseken, amit egy-egy székely sorsostársával csapott. S aki lejő ide Erdélybe, hát itt'léptennyomon ugyanazt tapasztalja. Még a legkeserűbb pillanataiban is talál a székely humort, s így vidítja saját magát. Azt beszélik, hogy az elszakítás után 1920-ban, mikor világos lett, hogy egész Erdélyt Románia kapja, az egyik öreg székelv megcsóválja ősz üstökét, s így sóhajt: — Hát, hogy vitézül harcoltunk, azt tudtam, de hogy ennyire vitézül harcolGtndolj légitámadástól sújtott magyar testvéreinkre! Juttasd el adományaidat Kiadóhivatalunkba! tunk volna, hogy egész Romániát hozzánk csatolják, azt még sem hittem. Mondom, lépten-nyomon székely vidámságot talál itt az ember: —Bemegyek még az őszön csak ide a szomszédba" egy ékszerészhez. — Mivel szolgálhatok, instállom? — Vagy egy óra kéne — mondom. — Az van. — No, akkor adjon egvet. — Csak? — örülök, ha arra is lesz pénzem. Végre kiválasztok egy svájci karórát. — Az ára? — Rajt van. 125 pengő 64 fillér.' — Az sok. — Nem lehet engedni. — Hát legalább azt a 64 fillért elengedi-e? — Nem lehet instállom azt se. — Pedig az jó lenne a fiaimnak cukorra. — Jó lesz instállom az enyémeknek is. -- Hát aztán magának hány van? — Nekem-e? — Igen. Magának. — Nekem? Kettő. — De nekem négy — duplázok reá. — De az enyémek rosszabbak — replikáz az ékszerész. Megadtam magam. Úgy sem volt igaza. Be is vallom. Mondom; jó — legyen a magáé a 6-1 fillér, mert bizony nékem, sajnos, nem négy, de egy fiam sincs — Isten megtagadta tőlem a magam gyermeke örömét. De furdalt a kíváncsiság s megkérdeztem mégegyszer. — No és magának hány van? Mosolyogva felel: — Hát bizony nekem sincs egv se. Szóval ez csak amolyan székelves játék volt a szavakkal. Vídámodás ebben a keserű világban. Elmesport. • » » Most nemrégiben meg bemegyek egy hőmérőt venni. Kegyetlen hidegek voltak, hát legalább tudni akartam, mint illik tázni. Megelégedését szolgálja egy művészi fénykép a IURCZAGI műteremből. 1 Olcsó igazolványképek! Folokópia készítés! | Kossuth L. u. 32- (fl postával szimben) Van ugyan minden patika ajtaján egy irdatlan nagy reklám-hőmérő, de az ahány a patika, annyit mutat. Van olyan is köztük, amelyik már megúnta az örökös szaladgálást, hát megállt a mínusz 7-en s azt mutatja furton-furt. Van olyan is, amelyik meg nem tudván pluszt mutasson vagy mínuszt, hát megosztja magát és kétfelé szalad,, s így mutat hideget, meleget is. Kinek mi kell. — Hát én is valami ilyesefajta hőmérőt szerettem volna venni. Mondom is az optikusnak: — Ne, nézze-e, nekem hőmérő kellene, de olyan, amelyik a melegből mindig kettőHarcoló testvéreinket segítjük, ha küldeményeinket vöröskeresztbélyeggel bérmentesítjük. vei Ifibbet, a hidegből néggvel kevesebbet mutat. S itt jön a székely talentum. Nem 'ijed meg a kereskedő, néni mondja fanyar arccal, hogy »uraságod viccelni tetszik«, hanem leakaszt a szegről egvet és halálos komolyan nyújtja: — Ez éppen olyan. Hát persze, hogy megvettem. Mikor megvolt a vásár, jóízűen mosolyogtunk mind a ketten. — Uraságod úgye székely? — kérdi az optikus. — Nem; dunántúli vagyok. Van valami hasonlóság a dunántúli és a székely ember között — mondja. Igaza van. Ha visszagondolok balatonmelléki magyarjaimra, vagy a Dunántúlra bárhova, s a víg szüreteket, disznótárokat, búcsúkat, a vidám tréfálkozásokat, érődéseket, is azt Tibor. ártatlan ugratásokat idézem — en mondom. Fonay VALAMIT A VÁRKERTRŐL Közel hét éve, hogy a pápai Esterházykastély kertjét a nyilvánosság elől elzárták és ezzel úgyszólván az egyetlen lehetőségtől fosztották meg a pápai közönséget attól, hogy jó levegőhöz és a napi munka utáni sétának szabadban, fák között való eltöltéséhez jusson. • Úgy hiszem, hogy régi és sokak által óhajtott kívánságnak teszek eleget, na ezt a közönség részére fájó pontot a felszínre hozom. Mert mi is a helyzet? Nem tudni, mi okból, a kert annak idején bezáratott és az néhány őz és- páva birodalmává tétetett, mely utóbbiakat csupán azért tartják, hogy kárörvendő, rikácsoló hangjukkal mindig eszünkbe juttassák a kirekesztésünket. A múltév folyamán a kastély földszintjén honvédüdülőt létesítettek, nagyon helyesen és eliliez tartozik a belsökert, melyet a Bakonyér határol. Tehát a hős hondek pihenését és üdülését bizonyára nem zavarná, ha a park másik, nagyobbik részét a közönség részére megnyitnák. — Rengeteg keresztény magyar kisgyermek (egészségének tenne igen jót az ilyen ózondús levegőjű park és bizony sok üdülő honvéd figyelné mosolygó szívvel a gyermekek haneurozását, amelyek talán az ö kis csemetéjük pirospozsgás kis arcocskáját. juttatnák eszükbe. Mi hát az oka ennek az elzárkózotts'ígnak. ígérjük, hogy csupán az utakat használjuk a szükséges napi séta elvégzésére, sőt, mi leszünk azok, akik a rendbontókat, növényeket, fákat bántókat figyelmeztetjük. A belépődíjat is szívesen megtizetjük, csak látnák be, hogy egy 25.000 lakosú város közönsége elől «em lehet elzárni a jó levegő elérésének egyetlen lehetőségéi, mért Ui á szociális gondolkodás tökéletes hiányát jelentené, amit viszont nem akarunk feltételezni az illetékesekről. Akarjuk hinni, hogy most a tavasz kezdetén, mikor a természet pompázásában gyönyörködhetnénk, rövidesen megnyílnak az immár 7 éve elzárt várkert kapui és a nemzet életében is új, friss tavaszi áramlás erejét fokozzák és viszik tovább az igaz beteljesülésig azok a kis magyarok, lakik oly szerencsések lesznek, hogy már gyermekkoruk óta szívták magukba a várkert jó levegőjével a jobb magyar jövő erejét. tgy várkertből kirekesztett pápa: Móritz 5ándor képkiállítása Cellben Húsvét vasárnapján zsúfolásig megtelt a cellaömölki községháza tágas tanácsterme. Körül a falakon két sorban 66 vízfestmény, pasztell, tollrajz mosolyog a látogatókra. Ízléses katalógus adja meg hozzá az irányítást. Délben dr. Jósa László egyetemi m. tanár mond megnyitó szavakat, méltatva a művész munkájának jelentőségét: az örök emberi értékek ápolását — ami különösen ilyen háborús időben értékes. Aztán A. Tóth Sándor szavaira figyel a közönség, aki egyórás tárlatvezetésében mutatja be Móritz Sándort munkáin keresztül, lájkepek, arcPóstaküldemények bérmentesítésére használjunk vöröskeresztbélyegeket! képek, csendéletek tanúskodnak arról a békés szemlélődő irányról, amit a katalógus előszava lírai természeti átásnak nevez. Nem véletlen tehát, hogy a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi Istvánt választotta Móritz mesterének. Szőnyi a vezéralakja ennek a franciás lírai felfogásnak, amelyik az olaszos epikus beállítottsággal szemben a legerősebben jellemzi a hazai festőmüvészi életet. Ezek a munkák azonban, amik most kiállításra kerültek, még a kollégiumban tanultakról tanúskodnak, s csak elvétve akad köztük fői^ko'ai darab — mint a »Téli templomozók"- temperaképe, amelyik méltán vonja magára a látogatók figyelmét. A kiállítás ilyen módon az eddigi eredményeken át mutatja be Móritzot. Ez az eredmény pedig rég túl van a szárnypróbálgatásokon, amiket a középiskolai évvégi rajzkiállítások mutattak be évről-évre a pápai közönségnek. Cellben azonban még nem állított ki eddig a fiatal művész, pedig az érdeklődés mina nagyobb mértékben fordult feléje s a község havi 100 pengős ösztöndíjjal is támogatja. Így a bemutatkozó kiállítás a legszerencsésebb időpontban történt, mikor a főiskolai tanulmányok küszöbén számadást jelent az eddig megtett útról. Hogy ez az út tovább hová vezet, azt csak a jó Isten tudhatja, de ahol az eddigi eredmények ilyen nívón mozognak, bízvást tekinthetünka jövő felé. > Celldömölk büszke lehet fiára. Mi pedig örömmel láttuk, hogy Móritz Sándor a miénk is. A kiállított képek egész sora pápai magántulajdon s a témák között se hiányzik városunk képe s a pápaiakat ábrázoló portrék. Egy pár jó igásló eiadó, vagy munkára kiadó. Érdek, lehet Vas Gyula és Társa Kft. Pápa, Szent István út 26. szám.