Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-06-06 / 23. szám

40. évfolyam, 23. szám. Pápa, 1943 június 6., vasárnap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10— P, negyedévre 2-50 P. smKSttÄSuiMimEaäjMMS^ KERESZTÉNY POLIJiJSgS H ET HOP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horlhy Miklósfő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Gyökértelenek elszakadtak es Káliay Miklós miniszterelnök mutt szlombali beszédében, melyet méltán nevezhetünk világszenzációnak, éles, de nagyon igaz és igazságos szavakban ifcél te dl azokat a gyászmagyarokat, akiik egy örökké szégyenletes és megbélyegzett közéleti szereplés után átpártolva ellenségeinknek táborába, most elárklezíettnek látják az időt arra, hogy vakondok-munkájukat újrakezdjék és az amúgy is sok sebből vérző és létéért küzdő magyar nemzetnek gáncsot vessenek. A magyar miniszterelnök szavának mindig súlya volt és van s meghallják azt nemcsak a magyar haza határaim belül, nemcsak szövetségeseink határai közt. hanem szerte az egész világon az ellenséges népek és nemzetek vezető elemei is kénytelenek még a csaták zajában is fölfigyelni reája. S aligha tévedünk, ha azi állitjuk, hogy ezt a széles medrű terjedést és annak visszhangját maga a miniszterelnök is akarta, éppen annak a nagy felel'ősséjgnieki Ifudlatában, melyet beszéde «folyamán ismételten hangoztatott. Magyar Coriolánusok... Nem a shakespearei tragikum

1 hősére gondol t a szónok, nem a tragikum meghatározása szerinti »bukásában is tiszteletreméltó hős« alakja lebegett szeme előtt, hanem azé a férfiúé, akit a túlhevitelt becsvágy, a sértett hiúság, a túltengő egyéniség, szóval a személyes erkölcsi hibák besodortak a legnagyobb vétekbe: a hazaárulásba.Tehát ami; még a Irag'ikuinwn innen van: a hazaárulás Kain-bélyege a punctum comparationis a miniszterelnök hasonlatában. De éppen itt van egy pont, amely az embert gondolkodóba ejti. Vájjon Káliay Miklós csak: a mait CoriDláiii'jsaira góndkli-'e, a jelenére nemi? Avagy ma, a mának világában, a mostani nehéz időkben, amikor egy másik shakespearei tragikum szerbit a lét és nemlét kérdése forog kockán, talán nincsenek olyanok, akiknek lelkiismeretével megfér, hogy személyes ambíciójuknak, vagy bosszújuknak kénköves, tüzics csóváját belevessék a törvényhozásnak épületébe akkor, imikor legnagyobb szükég volna az összefogásra? Ma nincsenek talán Coriolánjusok', kik a társadalmi- és közélelnek békéjét az ámokfutók megszállottságával és,vak dühével bontják meg akkor, iniltor csak a legnagyobb íéleknyugodalom képes a lelki egyensúlyt megőrizni? Ma nincsenek olyan politikai outsiderek, kik a saját egyéni céljaik érdekében képesek meg az ellenséggel is szövetségre lépni és ha kell, annak élién hazájuk ellen vonulni? Ezek a Coriolánusok léteznek, ezek a Coriolánusok köztünk járnak-keinek, ezek elten éppúgy kell védekeznünk, mint a fronton az ellenség ellen. Ellenük annál szükségesebb a védelem,mert egyikük-másikuk épp azt a fegyvert akarja kicsavarni kezünkből, amellyel egyedül védekezhetünk: a partamentizrnust, a népképviseletet, az alkotmányt. Jó ezt nekünk tudnunk ,és észben tartanunk arra az időre, ha majd a magyar nemzet újra iél ezzel az ősi, ás természetes, nemzetiönntartó jogával, mely nem lehet játékszer nagy gyermekek felelőtlen kezében. A napokban egy svájci újság május 5-i száma került a kezembe. A vezércikke »Gyökértelenek és elszakadtak« cimmel éles szavakkal ítéli el azoknak a külföldön élő svájciaknak mozgalmát, akik a svájci népnek, miint különálló nemzetnek létjogosultságát tagadják, s követelik, hogy a svájci szövelségtanács fossza meg" őket polgárjoguktól, mert elárulják saját nemzetüket. Nos, Káliay Miklós beszédében megtaláljuk a választ azoknak áskálódására is, akik az u. 11. kis nemzetek önállóságának létjogosultságát tagadják. Kívánatos volna, ha a magyar közvélemény is magáévá tenné a Baseler Nachrichten fölfogását és indítványát és követelné annak végrehajtását. Talán akkor végre helyr eáll ana minálunk is az az egyetértés, melyre soha máskor nem volt nagyobb szükségünk. Dr. Magyarász Ferenc 0. Gist. Antal István városunkban ' 1 » — Nagyszabású beszámolót adott a kül- és belpolitikai helyzetről — Antal István dr. nemzétvédieí mipropaganda miniszter, orsz. gyűlési képviselőnk vasárnap'városunkba érkezett. D. ie. 10 órától panasznapot tartott, majd 11 órakor.a Mép kerületi nagyvánasztmánya előtt részletesen beszámolt országunk küJ- és belpolitikai helyzetéről. A városháza nagy termét, zsúfolásig megtöltötték a választmány tagjai, akik lelkes éljenzéssel köszöntötték a terembe megérkező minisztert. Környezetében láttuk a Mép kerületi és városi tisztség viselőit, Ágh János dr. miniszteri osztályfőnököt, dk. Mesterházy Ferenc főispánt, Hoss József dr. pápai prelátus, orsz. gyűl. képviselőt, Hamuth János polgármestert, dr. Szentimrey Sándor főszolgabírót, vitéz Karcsay Béla ny. ezredest, a Mép városi szervezetének elnökét, Szűcs Dezső kollégiumi tanárt, a Mép kerületének elnökét, dr. Lányt János min. titkárt. A gyűlést' a magyar Hiszekegy elmondásával nyitották meg, .Először I!a'ntiuth Jánas polgármester a város közönségének nevében köszöntötte a minisztert. örömmel emlékezett,meg a miniszter súlyos betegségének szerencsés kimeneteléről, majd őszinte örvendező szivve] köszöntötte a minisztert . abból az alkalomból, hogy iKormányzó Urunk Őfőméltósága a haza érdekében kifejtett nagyfontosságú munkájáért m. kir. titkos tanácsossá nevezte ki. Utána dr. Szcnllimrcy -Sáiüdöfr fjöh szoigabiró a pápai járás nevében köszöntötte a minisztert és a jó Isten áldását, sok-sok kegyelmét kérte további munkájára. Szűcs Dezső hasonló értelemben üdvözölte a minisztert, jellemezte az ő munkakörének rendkívüli fontosságát, majd az ünnep, a hősök ünnepének jelentőségéről szólott, hangsúlyozván az áldozat lényegét, fontosságát és szükségességét. Ezután Antal István nemzetvédelmi-propaganda miniszter emelkedett szólásra. Megköszönte az üdvözléseket majd másfél órás beszédben részletesen feltárta az ország összes időszerű leülés belpolitikai kérdését. A II. magyar honvédhadsereg Donmenti harcairól szólt elsőnek és rámutatott arra, hogy e hadsereg küzdelmei iés hősiessége mindig egyijk fényes lapja marad a magyar hadtörténelemnek. E hadsereg áldozatos harcainak nagy része volt abban, hogy a keleti front a téli szovjet offenzíva során helytállóit s a vörös bolsevista tömegek nem tudták elárasztani Európát. A háború mlég nem fejeződött be — folytatta szavait a miniszter — s az elkövetkező időben talán még a mostaninál is nehezebb megpróbáltatások várnak ránk. Ezekre fel kell készülnie az országnak: a vezetőknek

1 és a vezetetteknek egyaránt. Minden igyekezetünket a nemzet katonai, gazdasági iés erkölcsi téijesitőképességének fokozására keli fordiijtani és áttörhetellenül ki, keit építeni azt a belső lelkifronbot ils, amelynek szilárdsága és ellenállóereje ugyancsak fontos tényezője a nemzet sikeres küzdelmeinek. Ezután a miniszter különböző belső politikai kérdéseket fejtegetett és ennek során tüzetesen feltárta a képviselőház elnapolásának okait. A kormány — mondotta ennek kapcsán — nem nézhette tétlenül azt, hogy a parlamentben vessenek fel olyan problémákat, amelyeknek sZéiltében-hosszában a nyilvánosság előtt való tárgyalása ártott volna az ország érdekeinek. A külpolitika ügyei rendkívül -érzékeny és kényes problémái a nemzetnek. Azok mikénti vezetése tekintetében a kormány nem -engedheti át semmiféle más politikai tényezőnek a vezetést s mivel az eiv érvényre jutását az elmúlt parlamenti ülésszak során tapasztaltak nem erősítették meg, kénytelen volt a kormányzat az elnapolás alkotmányos eszközéhez folyamodni. Meg vagyok győződve — mondotta ennek kapcsán még a miniszter, —, hogy az összes parlamenli tényezők tudatában a nemzet sorsáért való felelősségüknek, rövidesen ismét lehetővé teszik azt, hogy a képviselőház a komoly alkotó munkára újból összeüljön és teljesítse kötelességét a nemzettel szemben. Meri nagyon sok a tennivaló mind gazdasági, mind szociális, mind pedig közellátási téren s különösen az időszerű szociális kérdések, — Így a mezőgazdasági, társadalmi biztosiHAZÁÉRT SZAKÁCS GÁBOR honvéd 1943. február 8-án hősi halált halt. * * * Hőseinknek drága vére új, boldogabb jövönknek termékenyítő harmata. tás kérdésének megoldása nem tűr halasztást. Ezután a kormánynak a gazdásági egyensúly fenntartása érdekében kifejtett tevékenységét ismertette tüzetesen a miniszter. Beszélt a kormánynak az' ár, ü köztisztviselői fizetésele és a bérkérdések

1 összefogó rendezése tekintetében tervezett intézkedéseiről s -hangsúlyozta azt, Jbogy e problémák vonalán olyan megoldás készül, amely bizonyára kifogja elégíteni az összes érdekeltekét s emellett a közérdeket is. Beszéde végén a hit, a bizalom és a lelkierő szükségességére mutatott reá és hangsúlyozta azt, hogy bár káíségíklivül nehéz' az ország helyzete, de ia nemzet vezetőiben szilárdan él az az elhatározás, hogy e nehéz helyzetben keresztülvezetve az országot, olykép juttatják el a béke kívánatos állapotaihoz, hogy a múlténál -és a mainál boldogabb, megelégedettebb s biztosabb életet éljen a magyar. Leventéink ünnepe hűsölt n@8p]áin Hősök vasárnapján városunk zászló-diszbe -öltözött. Ünnepelt az egésjZ város, de külön ünnepe voll ez a leventéknek', akik az egész napot a hősök

1 iránti szeretetből és megbecsülésből különös ünnepi hangulatban -és niemes versenyben töltötték el. D. e. 9 órakor ünnepélyes istentisiteleteken vettek részt, majd 10 órakor a Levente-fúvószenekar pattogó indulóira városunk' fiú- és ieányleventéi felvonultak a Széchenyi-térre, ahol az újoncpróbát elnyert leventék letették az ünnepélyes fogadalmat. Az ünnepi beszédet Kertészi László bencés gimnáziumi maturandus, ifj. vez. parancsnok mondotta. Beszédében a hősök szellemét idézte és állította a leventék elé, majd a levente-mozgalom céljáról, nemzelnevelő nagy fontosságáról szólott. Ulána Szabó Károly főhadnagy, körzeti- leventeparancsnok ünnepi szavakkal felszólította az újoncokat a fogadalomtételre. Elmondották a levente-törvénye^ ÁBA 20 FS8.LÉB V