Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-06-06 / 23. szám

jyiMJi 2 1943. június 6, vasárnap ket, majd esküre emeli kézzel letették a fogadalmat. Az ünnepély után a leventék liosz­szú sora kivonult az alsóvárosi hősök temetőjébe. A Himnusz után Varga László kollégiumi tanár mondott ünnepi beszédet. Beszélt a hősök kötelesség-iiél!­jesitésérő], majd a mi kötelességeinkről 1 és a végén a hősök iránti hálát hangsú­lyozta. Utána a levente-zenekar indulót játszott, majd szintárulatunk egyik tagja, Kormos Lajos elszavalta Végvári: Nagv magyar télben c. költeményét. A koszo­rúk elhelyezése után a Szózat hangijai­val ért véget az ünnepély. atlétikai verseny és bemutató a városi sportpályán D. u. 3 órakor a leventék atlétikai versenyt és bemutatót rendeztek a li­geti sporttelepen. A levente-fúvószene­kar hangjai mellett vonultak fel fiú- és leány-leventéink. A Himnusz 'hangjai után Hr. Nagy Béla közjegyző, a Le­vente Egyesület elnöke köszöntötte apá,­lyán megjelent Antal István dr. nemzet­védelmi-propaganda minisztert. Az atlé­tikai versenyek döntője után a kollé­gium, a kereskedelmi, és a tanítóképző válogatott tornászcsapata mutatóit be gyönyörűen kidolgozott gyakorlatokat különböző tornaszereken. Majd a pápai levente válogatott és a ref. kereskedél­mii labdarugó csapatai játszottak (0:0) 2:2 gólarányú mérkőzést. Tábortűznél este 8 órakor újból összegyűjtötték le­ventéink a város érdeklődő közönségét. A .levente-leányok színes magyar tánca nagy sikert aratott a pályát megtöltő közönség előtt. A levente-fiúk Ocskay Lászlóról szóló történelmi játékot adták elő ügyesen, jói kidolgozott, komoly bele­éléssel. A r. lcat. polgári fiúiskola leven­téinek énekkara Szekeres Lajos kar­nagy vezetésével magyar népdalokat iés katona-nótákat -énekelt. A kitűnő énekkar magas énekkultúrája, pontos éneklecbnikája Szekeres Lajosnak már régóta ismert kiváló tudását újból fé­nyesen igazolta. Ezután ejtőernyőseink mutattak be egy támadást. Sűrű gépfegyverzaj -és hatalmas gránát-robbanások óriási dö­reje közben támadták meg az ellenség get. A közönség piros, zöld és fehér ra­kéták gyakori ragyogásának fényében, gyönyörködött a hatásos harci-bemuta­tóban. (—) Eladó Borsosgyőrön, Fő-utcán 300 D-öl házhely gyümölcsössel agyütt. — Érdeklődni lehet Varga Sándornál NAGYALÁSONY. Önről is készítek Márkás Kerékpárok és rádiók Rátkainál „ERŰ" villamossági Ismerd meg városunkat! — Bognár Ede bencés tanár „Pópa településföldrajza 11 c. könyvének ismertetése. — Korunk divatja az őskulalás. Van­nak, akik csekély, mások hallatlan ne­hézségekkel küzdenek meg, am ig a szük­séges adatok beszerzése után — úgy, ahogy — »láthatóvá« tudják tenni köz­vetlen elődeik életét. Legtöbbször nem i-s törekednek másra, mint a családi kör­történet puszta számadatainak megálla­pítására. Az, ami egyik időponttól a má­sikig történt, már nem is érdekli őket. Pedig ez a tartalom az élet, a többi csak határkő, holt valami, amely önmagában értéktelen. Ezt a határoszlopok közötti, életei jelentő tartalmat látta meg teljes való­ságában Bognár Ede bencés tanár, ami­kor Pápa településföldrajzának megírá­sára vállalkozott. De nemcsak meglátta, hanem meg is tudja láttatni az olvasóval, ha ,az a könyvet figyelmesen olvassa át. Régi igazság, hogy nehezen vesz­szük -észre azt, ami túlközél van a sze­münkhöz. Mi, akik itt élünk Pápán evek hosszú sora óta, azl hisszük, hogy is­merjük városunkat. Csak, amikor Bog­nár Ede könyvét olvassuk, akkor döbbe­nünk rá, hogy bár itt élünk benne, ré­szesei vagyunk életének, milyen keveset is tudunk róla. M A könyv olvasása nyomán meg,ele­venedik előttünk Pápa múltja. Az Ür~ domb, mint a keltáik lakott helye, a Belváros, mint Udvarsuka néven neve­zett földesúri telepítés, az Alsóváros, a községünknek nevet adó nemesi birtok. A holt betűk megmozdulnak ,és a távol­ba néző és látó szem előtt milyen más értéket jelent egyszerre a »Tó«, Sávoly, Agyagtik, Zemiér, és annyi más, napon­kint hallott, de a szó betűszerinti fogal­mán túl semmit sem mondó nevek. Tévedne az, aki Bognár Ede mun­káját történelemnek gondolná. Nem az, de nem is csupán földrajz. Amint a Min­denható az' embert teremtett világba helyezte és ennek birtoklására, úgy 'nézi ós láttatja Bognár Ede a mindenkori Pápa lakóit, amint a természet és eirf­ber soha nem szűnő .harca, kölcsönha­tásai formálják egymást. így aztán a könyv nem keresztmetszetet adó aritme­tikai mű, hanem a mindenkori Pápa éle­tének vetülete, élete, filmje. És amint az ember .élete térben és időben folyik', úgy fonódik eggyé Pápa telepüiés-föid­rajzában a történelem és a földrajz. A földrajz, mint a földi emberi élet deter­minánsa, a történelem pedig mini az egyéni és társasközösségi élet, telve a lé­lek, az emberi értelem dinamizmusa ál­tal indított történésekkel. Óriási irodalmi búvárkodás segéd­leteivel felszerelve irta meg könyvét Bognár Ede... Több mint 139 Pápa múltjával foglalkozó irodalmi, földrajzi és történelmi munka tanulmányozása önmagában is tiszteletreméltó tevékeny­ség, dé azoknak a saját elgondolás ve­zérelte munkába való beállítása meg ép­pen a tudós elhivatottságát bizonyítja. 118 oldalon, a földrajzi és természeti adottságok általános és vonatkoztatott ismertetése után hat fő fejezetben adja Pápa m. város és közvetlen környéké­nek múltját és jelenét. Azt mondottam, hogy mennyire is­merjük Pápát mi, akik benne élünk. Valóban, ennek az igazságára akkor döbbenünk rá, amikor Bognár Ede könyvét elolvassuk. Mi magyarok, aki­ket annyira igazán és oly sokszor illet­tek idegen-majmoló jelzővel', lássuk meg végre a magunk értékeit is, mert ezen a téren a sovinizmus nem hiba, hanem, erény! Bognár Ede könyvét olvasni keit, különösen nekünk, pápaiaknak, és oly szeretettel, amilyen lélekinditolta meleg­séggel vetette az iró papirosra mindén betűjét. A pápaiak nevében pedig szóljon köszönet erről a helyről is Hamuth Já­nos polgármesterünkhöz, aki — mint ennek a könyvnek a megjelen te Lés énjét is — soha nem vonta el segitő kezlet, ha igaz ügyről, városának .érdekéről volt szó. Valamit azonban szeretnék izenni a pápaiak nevében a könyv Írójához is: tegye lehetővé,.hogy minél több pápai vásárolhassa meg munkáját, hadd le­gyen a könyv szűkebb hazájuk bib­liája! Csak a teljességre való törekvés mondatja velem, hogy ha a könyv má­sodik kiadására kerül a sor, amint a zsidó polgári iskoláról tette, emlékezzék meg az én munkahelyemről is, a mahol­nap húsz éve fennálló pápai róm. kat. polgári fiúiskoláról is! A kitűnő papiroson, kiváló belűnyo­tná-ssal, feltűnően szép képmellékletek­kel kiállított könyv a Pápai Főiskolai Nyomda kezemunkáját dicséri. Jászai József tanár. Rz iskolai beiratások Városunkban modern felszereléssel és szakszerű munkával élethű fényképet... KOVÁCS IMRE vizsgázóit f .nyképászmaster FOTO-OPTIKA Pápán, Kossuth Lajos-u. 22/a. szám alatt az udvar­ban. Saját érdekében ügyeljen a cfmre! kereskedés I és műszaki PÁPA lg Tel.: 12-87 I Az iskoláztatási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940. XX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 2G.000/1941. V. K. M. számú rendelet 15. §-a alapján felhívja a város polgármes­tere mindazokat, akiknek gondozása alá iskolaköteles gyermek tartozik, hogy a gyermekeket nyilvános népiskolába, vagy a nyilvános népiskola felső tagoza­tának látogatása alól mentesítő iskolába (közép-, középfokú- és szakiskolába) Írassák be. Be keli iratni minden iskolaköteles ikorú gyermeket, tekintet nélkül testi', vagy szellemi fogyatkozására, vagy arra, hogy gondviselője házi oktatásban ki­vánja-e részesíteni. Be kell iratni azt a gyermekei is, aki az előző iskolai évben a nyilvános népiskolába járás alól felmentést nyert, vagy akit a nyilvános népiskolából ki­zártak. Iskolaköteles korba lép az a gyer­mek 1, aki a folyó év június hó 30. nap­jáig hatodik életévét betölli. A beiratás elmulasztása a 26.000/ 1941. V. K. M. sz. rendelet 30. §. 1, be­kezdés a) pontjába ütköző és 600 pen­gőig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő kihágás. A be nem irt gyermeket ezenfelül hivatalból fogom a népiskolá­ba beutalni. Az 1943—1944. iskolai évre szóló beiratások ideje a következő: Elemi is­kolák: Róm. kat. elemi iskola: június 10,11,12. napján d- e. S—12-ig. Irgalmas­nővérek elemi iskolája: június hó 10, 11, 12-én d. e. 8—12-ig és d. u. 3—6 óráig­Községi elemi iskola: június hó 10, 11. napján. Állami elemi iskolák: Kertvá­rosi: június hó 10, 11, 112-én d. e. 8—12, d. u. 4— ß óráig; Igal-Öreghegyi: június hó 10, U, 12-én d. e. 8—12 óráig. Refor­mátus elemi iskola: június hó 10-én d. e. 8—12 óráig. Evangélikus elemi iskola: június hó 10, 11, l|2-én d. e. 9—12 óráig. Izraelita elemi iskola: június hó 10, 11­én d. e. 9—12 óráig, és d. u. 3—5 óráig. Állami Tanítóképző: Gyakorló iskola: június hó 10-én 8—12 óráig; Líceumban: június hó 12-én 8—13 óráig. Iparostanonc-iskola: szeptember hó 1-én és 2-án. Középiskolák: Szent Benedek-rendi gimnázium: június hó 12-én d. e. 8—12 óráig. Irgalmas-nŐvérek polgári isko­lája: június hó 12. napja. Róm. kat. pol­gári fiúiskola: június hó 12-én d. e. 7— 12-ig és d. it. 2—7 óráig. Református gimnázium és ref. kereskedelmi közép­iskola: szeptember hó 3, 4, 6. és 7-én. Református polgári leányiskola: június hó 12-én d. e. 8—13 óráig. Állami polgári leányiskola: június hó 12. napja. Bővebb felvilágosítást az iskolák igazgatóságai adnak. hirdessen a „Pápa és Vidékéi-ben A HÉT KRÓNIKÁJA Harcterek. A szovjet fron ton a ku­bánii hídfőállás ellen a bolsevisták újabb támadásokat próbáltak mjeg eredmény nélkül. A német csapatoknak viszont si­került Veiistől délkeletre erős tüzérségi­éi őkeszités után az arcvonal egy szaka­szát lényegesen előretolni. — A finnte'k arcvonalán az ellenség támadásait sike­rült visszaszorítani. — A Balkánon a né­niéi tisztogató csapatok elfoglalták a partizánok egyik főfészkél. Savnikot. — Angol-szász repülőgépek a mull héten újból több bombatámadást hajtottak végre olasz és német városok ellen, ame­lyekben azonban -érzékeny veszteségje­lcet szenvedtek. Livornoban is templo­mok, kórházak -és iskolák pusztultak el 1 a támadások alkalmával. — Német re­pülőgépek viszont komlón ellen intéz­lek támadást. Angliában meg vannak győződve, hogy a n-émel légiierő nem hagyja megtorolatlanul a német váro­sok bombázását s tudják azt is, hogy ve­szélyes csapásokat mér majd 1 az angol szigetre, ha parancsot kap a tervszerű támadásra Anglia ellen. KülfiTd. Bulgáriában a politikai gyilkosságok folytatódtak. Legújabban a plevnai kerület rendőrfőnökét lőtték agyon. A kormány a legszigorúbb meg­torló intézkedésekel foganatosítja a kom­munista merénylők ellen. — A marseil­lesii francia milícia propaganda főnökle szintén merényletnek esiett áldozatul. Churchill a mull héten Gibraltárban tartózkodott, ahol egész napon keresztül tárgyalt az' afrikai angöl, amerikai -és francia vezetőkkel. — Lisszaboni hirek szerint az angol és amerikai' korimlány nyomást gyakorol a cse-bakre, hogy vál­toztassák meg a régi állapot vi'sszaállitá­Hirdessen a „Pápa £s flidéfef-ben sát követelő álláspontjukat. Az : ameri­kaiak elleneznek mindent, ami a múltra emlékeztél:/ — Á Vatikán városból érke­ző hirek szerint XII. Pius pápa szerdán névünnepe alkalmából fogadta a Rómá­ban tartózkodó bíborosokat, akiknek je­lenlétében áttekintést adott a nemzet­közi helyzetről. — A Sízovjetünióban csehszlovák dandárt állitottak fel. A ko­rábban létesített vörös lengyel dandár után ez a második vörös dandár, melyet a bolsevisták maguk pénzéinek. Belféld;. Kállay miniszlerélúök szombatesti beszédjével vezérqikkünk foglalkozik. A nagy beszédnek' -éilénk visszhangja támadt a külföldi' sajtóban. — Ullein-Reviczky Antal sajtófőnök va­sárnap Nagyváradon a tűzharcosok ün­nepélyén mondott ünnlepi beszédet. Be­szédében a hősiesség szellemével foglal­kozott. Hangsúfyozta továbbá, hogy a magyarság a Duna-medencében ezer év óta történelmi hivatást tölt be s erről a hivatásról senki kedvéért sem mond lie. Szomszédaink aljas támadásaira felelve, többek között a következőket mondúí'ta: »A Kárpátok gerincén álltunk mi' őrt s amiig a Imagyar ott állott, Európa terméi­szetesnek tartotta; azért vagyunk ott, hogy védjük Európát. Amikor a trianoni időkben húsz esztendeig mások álltak a Kárpátok gerincén, azok viszont termé­szetesnek vették, hogy Európának' kell őket megvédelmeznie. Ez a különbség azok közölt, akiket eszmék hevítenek és azok között, akik csak előnyt és hasznot akarnak húzni a helyzetből. Mi' nyuga­tot védtük. Mivel fizetett a nyugat? El­nyomással, üldözéssel, lenézéssel... A trianoni gyásznapok alatt is megőriztük gerincünket. Nem kellett volna máis, csak önkéntes lemondás és mindert anyagi előnyünk meg telt volna, amit a nagy, hatalmas államok nyújthattak. 'AI magyar azonban minden csábításra az­zal felelt: Nem, nem, soha! Ezért a nya­kas ellenállásért jutalmat várunk a tör­ténelmi igazságszolgál talástól. Ne azon gondolkozzunk, mit hoz a holnap, ha­nem azon, hogy olyanok legyünk, mint a múltban voltunk és akkor bármit hoz a holnap, megálljuk a helyünket«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom