Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-05-30 / 22. szám

PÁPA ÉS YnÉKEt 2 1943. május 30, vasárnap zónyosság rohan meg bennünket életrevalóságát illetően. Hájas, tömzsi, úri szavak próbálhatják a »régi jóidők« és más magyar önérzetet bántó édeskés állapotok viszszatértévei körénkbóduló élet könnyűd bájosságát, igaziságot bedicsérni. Az igazság

1 az, hogy a boldog jólét dereka nehezen hajlik s csak akkor görnyed alá ebben az országban, ha nyomorban is, kinban is, összekoccintott kedvvel szülni kezd a magyarság. Ha e föld-dajkái ta életnek magyari része millió jövendőbe kurjantja bele magát! S ha láthatóvá valósul a hajdan-lett közmondás: Gyerekből, (pohárból) sosem sok. Vajha Peithó istennő fülükbe bűvölné a pápai magyaroknak, hogy az erény elömunkásainak jutalmát égben szabják bírók és bölcsek. * Ha szóim komorak, hogy a világ ilyen — komorabb a szivem... Most üdvözli hiven Szerkesztő Urat: Balassagyarmat. igoston Béla. Keresztszentelés az úrdombi szőllőben A pápai úrdombi hegybirtokossag, az úrdombi szőlőben még 1876-ban egy keresztet állított Is'en dicsőségére. Ezt a fakeresztet az időjárás annyira megviselte, hogy az elmúlt évben egy vihar teljesen kidöntötte. 1942-ben az úrdombi hegyközség közgyűlése elhatározta, hogy a kidőlt fakereszt helyett újat állíttat. Németh József apátplébános a kálvária-temető melletti kőkeresztet az úrdombi hegyközségnek adományozta. A kereszt lebontási, ili. felállítási kötségeinek fedezésére a hegyközségben lelkes gyűjtés indult meg. Többen pedig két kezük munkájával járultak hozzá. A Pálkai uradalom és a Leipnik-cég pedig több kocsi fuvart és kavicsot adott ingyen. Elmondható, hogy a hatalmas kőkeresztet a környékbeli lelkes emberek — napi munkájuk és hivataluk elvégzése ulán — saját kezükkel bontották le is állították fel új helyén. A telket, amelyen a keresztet felállították. Szalay István cipőnagykereskedő ajándékozta. A kereszt megszentelése f. hó 23-án, vasárnap délután történt az egész hegyközség és a környékbeli lakosság részvételével. Némelh József apátplébános a Kálvária-templomból körmenetben ment át az úrdombi szőlőbe a kereszt megszentelésére és az egyházi szerlartás elvégzése után nagyhatású beszédet mondott. Beszédében kifejtette, hogy a mai rettenetes világégésben a sok'al szenvedő embernek megnyugvása a kereszt. Az a nép, amely hinni tud a kereszten megteszitett Krisztusban, mindenkor erős marad. A lélekemelő ünnepség egyházi ének eléneklésével ért véget. Használt kerti bútort vennék. Cím: a kiadóhivatalban. I Tisztelettel értesítem kedves üdetfeleimet és barátaimat, hogy üzletemet 1 áthelyeztem Horthy Miklós út 3. szám alá (Pápai Takarékpénztár épület.) Felajánlom továbbra is szolgálataimat és kérem nb. pártfogásukat. Veszeli Ferenc festék és olajkereskedés. Zrínyi Miklós kapcsolatai Pápával Május 23-án az egész ország Zrínyi Ilona születésének 300 éves évfordulóját ünnepelte. A vasárnapi megemlékezések meghaló módon újították fel a legvitczeob és legtöbb vért és áldozatot hozó Zrínyi család egész múltját. Öntudatot emelő, bátorságot nyújtó és felemelő érzéseket keltő lapjai nyíltak ki a legvéresebb magyar .múltnak. Mintlia csak a mai élet-halál küzdelmeket láttuk volna. Városunk múltjában Zrinyi Ilona emlékét hiába kutatjuk. Annál több azonban a nagy szigetvári hős kapcsolata. A nemzet függetlenségéért, a magyar föld megvédéséért vérét ontó Zrinyi Miklós kapcsolatai a végvár Pápával hadi vonatkozásúak. Az akkori magyar életnek legfőbb problémája a nemzet életének biztosítása. A végvár Pápa másfél századon keresztül élet-haiai harcot vív a félhold terjeszkedése és pusztítása ellen. > Zrinyi Miklós 1512. szeptember 8-a körül Pápa tartozékait, Kúpot és mindkét Borsosgyőrt megszállta. A pápai vár urának, az enyingi Török család tagjainak birtokai a megszállott falvak. Az itt lévő jobbágyok vagyonában, állatállományában, él Imében jelentékeny kánok keletkeztek. Innét küldte kapüárnyát, Policsnai Györgyöt, Al ipi Jánossal, Farkasics Gergellyel, Horváth Györggyel a sopronmegyei és győrmegyei fai vak megszállására és kiélésére. Enyingi Török Bálinlné és fia János panaszára Bévai Ferenc helytarló megparancsolta a pozsonyi káptalannak, hogy Zrinyi Miklóst Pápa, Gesztes és Csurgó várának tartozékain lakó jobbágyok megsarcolásáért idézze törvénybe. Az enyingi Török család panaszát még 1512. őszén megküldte az illetékeseknek. Volt valami eredmény? Fegyverek zajában, a roppant véres és nagy küzdelemben az ilyenre alig voú lehelőség. Zrinyi Pápa környéki útjai nem rabló, vagy pusztitó hadjáratok voltak. A török elleni szervezkedésnek és harcnak voltak láncszemei. A pápai vár ura a környék falvainak kárát 300 arany forint összegre becsülte. Ezt az összeget vallomásokból állapították meg. Ferdinánd király 1517. szeptemberben három hónapra fegyverszünetet kötött a törökkel. Erről értesíti Zrínyit is, hogy a török birtokában lévő helyek megtámadásától tartózkodjék. A végvárak, Pápa is megkapja a fegyverszüneti hir közlését. Az időt erődilési munkákra lehet fordítani. Zrínyinek Nádasdihoz irt 1552. aug. 6-án kelt leveléből megtudjuk, Hogy Szent Lőrinc napra Pápára hívják tanácskozásra. Hivatalosak az ország vezetői és sokan a főnemesek közül. Bizonyára hadi ügyek tárgyalása lett volna a gyűlés célja. Zrinyi szlavóniai várainak megerősítésével foglalkozik. Ezzel menti ki magát. 1552-ben török kézre kerül több bakonyi helyiség. Pápa is a fegyverek zajától hangos. Velichán fehérvári bég bevételére törekszik. Nádasdi az 1555. évi küzdelmek megvívására segítségért fordul Zrínyihez. Zrinyi nem tud embert küldeni Pápa várának védésére, mert 1552—1555. közöli a Muraközben a peslis járvány szörnyű pusztításának 12.000 ember esett áldozatul. így Csáktornya megvédése is hallatlan nehézségekbe kerül. A járvány még meg sem szűnt egészen. A török is állandóan fenyegeti Csáktornyát. 1556-ban Zrinyi, Nádasdinak azon ben, Bábaközben és Pápa környékén készül pusztítani', azt feleli, hogy az ő értesülései szerint Muraközben Csáktornya ellen készül a támadás. A király parancsot ad ki Zrínyinek, mely szerint 1562. áprilisban hadi nepével köteles Pápa segítségére sietni. Zrinyi a parancsnak nem tud eleget lenim, mert Csáktornya is veszélyes helyzetben van. Annyit azonban meglesz, hogy megparancsol a lisztjeinek, loíy armnynyi gyalogost össze tudnak szedni, Pápára küldhelik a vár védelmére. 1566. szeptember 5-én Szigetvár és hősei az ősi rögök ravatalán pihentek darabokra törve... vérüket kihuljalva... Zrinyi Ilona születésének 300. évfordulóján, a legnehezebblidőben felújítottuk a hős család kapcsolatait városunkkal, hogy ezáltal is élesszük a magyar érzés tüzét és erősítsük az ellenállás és összetartás erejét. Molnár István. tudósítására, hogy a török Csallóközr rr Őszinte írás... 3 Egy kellemetlen útitársról Kedves Szerkesztőm! Egy fagyosesős májusi délutánon ügyeim Győrbe szóütottak. Útitársammal, akinek kedvéért most e méregvonalakat papírra vetem, a jegypénztár tumultusában találkoztam először. Sohasem láttam eddig, csak karcolatokban élt bennem a derengő fogalom arról, hogy milyennek kell lennie az embertársak életét tewszerűen rövidítő útiparazitáknak. Most testetöltötten szembekerültem vele. Már a jegyvél ásnél fülembeorditolt és szélesre lapult lúdtalpával lenyúzta cipőmről a Schmoll-pasztát. Két koffert tartott maga előtt .páncélerődként s az egyiket akkor nyomta a vesémbe, amikor jegyért nyújtottam be a tenyeremet. Ilyen előzmények után pont abba a másodosztályú fülkébe fészkelte be magát, ahová én szerencsétlen már előzőleg betelepedtem. Eves béilele volt a másodikra a cég jóvoltából. Üti kínjaim állomásról állomásra nőttek úgy, ahogy alább következik: Vaszar. Útitársam felém fordul: »Ön is Pestre?« A lélekzete hagymaszagú. Két perc alatt elmondja, hogy ő az anyósa temetésére utazik. Hivatalos küldetéséből tér haza. Hja, a halál nem respektálja az üzletkötést! Gecse. Ennivalót vesz elő és mesél az anyósáról, aki Vaszarnál még meg 1 volt. Hirtelen az ablakhoz ugrik és kikukucskál, miközben másodszor iép rá a lábamra. Pardon helyett röviden ezt dörgi: »Hopplá!« Gyümörc. Szemei titokzatosan villognak és gondolatát nem lehet a multakról 1 kaparni. Tél. A Gyömöre-vásár térnél megkezdett libamáj eltűnik a mozgékony bélbolyhok között. Szinte bcle-sáppad a vegetálás örömeibe. Háromszor kérdezi A balatonfüredi orvoshét. Radocsay László igazságügyminiszter beszél. A miniszter mellett balról Tüske Jenő dr. elnök, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, vitéz gróf Teleki Béla főispán; — jobbról: gróf Széchenyi György főszolgabíró. meg. hogy most Győr kövelkez'k? Tudja jól, hogy nem Győr következik, mert ezt az utat legalább ezerszer megjárta, de a fülke hallgat és Ő a hallgatást nem birja. Összeesküvést lát benne. Győrszemere. Fejét belegöngyöli az ablak türelmes és igényleien függönyébe és zavartalan önelégültséggel húzni kezdi a lóbőrt. Közben lassan, de biztos megérzéssel terpeszkedik. A két iába már a harmadik utas alá került és mozgalmas álomlálásoknak lesz görbeivű tanúbizonysága. Duzzadt szemhéja néha-néha fölbolorkál és stílszerű sóhajok között terpeszkedik ismét vissza. Közben háromszor az arcomba köhög és térdével ostorcsapásokat mér a szomszédjára. Mínfőrsanak. A gecsegyarmati libamáj úgj látszik megönlözésért gőgicsél. Útitársam fölriad és az egyik szijjasmadzagos koffert leemeli. Pontosan a fejemre. Súlyos testi sérelmemet hősként nyelem le. Hallgató mosolyom szemtelenné teszi. Mostmár az egész koffert rámereszti és ragacsos enyelgéssel toldja meg kínjaimat: »Hopplá!« Valódi Orion-hőpalackot túr elő a mintakollekciók közül és úgy iszik, hogy az már szinte becsületsértés! Gycrszabadhcgy. A helyzet egyre reménytelenebb. Mostmár nem lehet kimenni a fülkéből, mert (mberfitrlök tömték el a folyosót. Útitársam pedig elemében van, mert rágyújt egy valódi, magyar-izű magyar nótára: »Szeretem

1 magát, asszonyom!« Valami gyöngeborjú rokona lehet, mert a hangja inkább bőgős, mint zene! Az egész fülke döbbenete kíséri ezt az idomlalan sokadozást. Egy jószagú fialalasszony halk sikollyal undorodik el lelógó felöltője mögé. Öreg

1 úriasszony bcleköhög a kéretlen melódiába s egy hasonló-szőrű szellemtestvér szellemesen replikáz: »Ajvé!« Gyárváros. Az útitárs elhallgat és sürgősen csomagolni kezd. Legalább tízszer elmondja: »Nahál! Már Győrben vagyunk!« Az egyik bőröndért föl térdel az ülőkére és engem végérvényesen, visszavonhatatlanul belelapit az ablakmélyedésbe. Kutyába se veszi élelösztönöm halk tiltakozását. Előbb beszorít, aztán rámtipor, kizsigerez és amikor már megszűntem másodosztályú utas lenni, kaján vigyorral kezeinyújt: »Na, a viszontlátásra!** Győrben eltűnt a szemeim elől. — Ezúton kérem, ha soraimat olvassa, ad

u jon még egy alkalmat a találkozásra. Este, de még elsötétítés előtt! Ne féljen, egy kisújjal se nyúlok hozzá! Nem teszek neki szemrehányást, nem kérem számon félmásodosztályú menetjegyem következményeit. Csak leütöm, mint egy nyegle kutyát! Addig is vagyok Szerkesztő Úrnak utazásban megcsömörlött hive: FIGYELŐ.