Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-01-10 / 2. szám

40. évtsfyaii), 2, száir. Pápa, 1943. lamiáHQ., vasáron 'ÁPÁESYL V MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10— P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HEiuar. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horihy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12 72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Áldozat nélkül nincs győzelem Felelős államférfiáink váltig han­goztatják, hogy 'ebben ,a háborúban egy ezredévre dől el a nemzet sorsa! Fel kell fokozni tehát a nemzet erejét s az álabzatho zalaiból mindenkinek, sze­génynek és gazd'agnak egyaránt ki kell vennie a részét! Hős honvédőink a frontokon vál­tainak minden szenvedést s a legdrá­gjábbat, az életüket áldozzák fel a nem­zet jövőjének biztositásáért. Az itthon­maradt édesanyák, feleségek,'öreg édes­apák, menyasszonyok nem keseregnek fi&ikért s hozzátartozójukért, hanem ál­dozatos leiekkel, dacos elszántsággal véig'ziik a harctéren küzdők helyeit a föl­dön, a gyárban, az irodákban, a kisipari műhelyekben a'munkát, hogy a harcté­ren küzdők ne szenvedjenek semmiben sem hiányt, s hogy az itthonküzdőknek is meglegyen a mindennapi kenyerük! A belsőfronton küzdők áldozaiho­zatala messze mögötte marad 1 az első fronton küzdő vitéz katona testvéreink önfeláldozásának. Ők a vérüket és éle­tüket teszik kockára értünk, mi pedig csak a verejtékünkjej: s eddig megszokott étrendünk- meg'bolygatását hozzuk ál­dozatul a nemzet jövőjének biztosítá­sáért. Adjunk hálát tehát az Istennek, hogy a mi falvaink és városaink felett nem robbannak a bombák s nem ham­vadnak el anyagi és kulturális érté­keink ! Az áldozatokat egyébként nem csak mi, hanem 'minden nemzet fiai vi­selik, akik ebben a világégésben részit­vesznek. Az angol munkáspárt vezérei bennülnek a háborúskormányban iés az általuk képviselt munkások 'milliói szó­nélkül tűrik az élelmezési, ruházkodási és fűtési korlátozásokat, melyeket a kormány elrendelt. Amerikában, a szabadság hazájá­ban, a yenkik leszálltak az autóikról s eltűrnek mindent, hogy a háborút meg­nyerhessék. A bolseviki Oroszország, amely a viiájglbékét hirdiette, most az angolszász multimilliomosok győzelme érdekében vágjóhidra viszi az orosz mu­zsikok és proletárok millióit. Mi magyarok nem vagyunk alább­valók a világ többii népeinél s ezért is vállalnunk kell a háborús erőfeszitése­ket, hogy ország-világ előtt • bebizonyít­suk, hogy él bennünk apáink ősi szel­leme s vérrel szerzett hazánkat megvéd­jük és fenntartjuk * tengernyi ellenséggel szemben is. f T j Az se izgasson senkit sem, hogy vannak a mai sorsdöntő időkben is olya­nok, akik a mai komoly időket harácso­fásra használják fel s megtesznek min­dent, hogy a nemzeti eltennállás front­ját megbontsák s piszkos uzsoráSkoda­sukkal maguknak vagyont szerezzenek. Ezekre most még csak elvétve sújt lé a törvény ostora, dte eljön az idő, mikor számolniok kell a nemzet ellen elköve­tett minden vétkükért! A magyar keresztény munká s társa-, dalom át van hatva attól a tudattól, hogy ezt a háborút nekünk csak győ­zelmesen lehet befejeznünk. Ezért vál­laljuk a pokol minden szenvedését is s a fegyvert nem csavarhatják ki kezünk­ből semmiféle Ígéretekkel. Ez a nem­zedék átélt már'egy világháborút s ret­tenetes árat fizetett azért, mert felült a hamisprófétáknak. Ez nem fog 1 meg­ismétlődni velünk soha többé! A második világháború tüzében megtisztult a magyar munkás látása cs lelke. Tisztán látjuk a jövő fejlődicsének útját és irányát. Ez az út a kereszthez vezet. Krisztus tanítása és evangéliuma lesz az új világ alapja, mert jobb világ, jobb emberek, több becsület szeretet nélkül? nem lehet! Mi keresztényszocialisták ezen az úton haladunk már negyven esztendeje s járunk rajta mindaddig, mig hitünk be nem teljesedik! Emelt fővel hirdetjük és hisszük: jobb alapot a világ megúju­lására Krisztusnál senkisem vethet. Ha ezt a világ népei megértik: élnek és vi­rágoznak, ha nem értik meg: menthe­tetlenül elpusztulnak! Szalay Lajos. Országos gyűjtés a honvéd-családokért — Polgármesterünk felhívása a város közönségéhez. — A Kormányzó Űr Neje őfőméltó- \ sága rádiói elhívással fordult a magyar társadtalomhoz, azzal a kéréssel, hogy siessen azok családjainak támogatására, kik most messze távol otthonuktól fegy­verrel kezükben védik a hazát. A Főinéltóságu Asszony az áldozat és kötelesség jogán minden igaz ma­iglyart újabb áldozatra hivoit Gyógyít­suk meg — úgymond' — a háború se­bei közül azokat, amelyeket emberi erő­vet meg lehet gyógyítani. Támogassuk tehát a legnagyobb ái­dbzatkészségget azokat, kik egye.len tá­maszukat vesztették el s vegyük le a gondot azok válláról, akiknek családfői, vagy eltartói most is odakünn harcol­nak a mi biztonságunkért és életünkért. A Főméi tóságú Asszony magas védnöksége alatt meginduló országos gyűjtés oly eredményeket akar felmu­tatni, hogy sok könnyet lehessen letö­rölni, gondok áradatát fel tartóztatná, te­hát a társadalom anyagi erejének ha­táráig kéri a hozzájárulást. Nem fillérekről van most szJó, a háj­ború talán legsúlyosabb évének' küszö bén, hanem pengőkről, olyan összegek­ről, amelyet anyagi képességünk figye­lembevétele mellett, hazafias öntuda­tunk jegyében rendelkezésre tudunk DO­csátani. Függesszünk fel ebben az évben min­den olyan akár társadalmi, akár egye­sületi igényt, mely azelőtt adakozások tárgyát szokta képezni, most a győze­lemre és a nemzet minden rászoruló tagjának megsegítésére kell az erő. Felkérem városom mindenkor na­zafiasan érző és cseieked'ni tudó kö­zönségét a nemzeti együttérzés megmu­tatására, magyarságának megbizonyítá­sára és kérem, hogy a január 17. feb­ruár 7.-e között megjelenő gyűjtők álial előterjesztett ivekre jegyezze fel és szol­gáltassa át adbmányát, mellyet hozzá ki­vári járulni annak a Magyarországnak megteremtéséhez, melyet mindnyájan oly régen várunk! Pápa, 1943. január 5. Hamuth János s. k. polgármester. A belügyminiszter rendelete a bálokról A jelenlegi rendkívüli viszonyok között bálok és táncestélyek tartása nem időszerű. Éppen ezért felhívom az ösz­szes rendőrhatóságokat, hogy bálok és táncestélyek rendezésére engedélyt ne adjanak. Nem teszek azonban észrevé­telt az ellen, ha a rendőrhatóságbk a farsang tartama alatt néhány, szeré­nyebb keretek között rendezendő far­sangi mulatság, vagy est megtartását en­gedélyezik. Ezek a mulatságok és tea­esték is azonban legfeljebb éjjel 11 óráig! engedélyezhetők. A mulatságok meghívóit az engeaie­lyező rendőrhatóságoknál be kell mu­tatni. A meghívók a papiros anyaggal vaíó takarékoskodásra tekintettel csak a legszükségesebb tudnivalókat tartalmaz­hatják. Az 1943. évi március hó 10. napjá­tól kezdődően a rendőrhatóságok sem­miféle mulatságjot vagy estét sem enge­délyezhetnek. « fl győri tárlat mérlege Megem 1 ékeztünk a győri képző- és iparművészeti társulat téli tárlatáról a megnyitás alkalmával, nem lesz talán érdektelen visszapillantani a zárás után a kiállítás ereduiényeire. Erkölcsi sikerr a látogatók számla s a sajtó visszhangok jelentenek első sorban, de részben erre mutat az anyagi eredmény is. A kiállí­tott képek 20 o/o-a, 31 dlrb. kelt el, ebből pápaiaktól 7 kép való, — ami igen je­lentékeny szám. A vásárlók elsősorban a győri gyárak (jó példa Pápának), egye­sület, s azután magánosok ,(9^en). A vásárlások összértéke 4.500 P volt, ami már jelentékeny művészetpártolásnak számit. Győr és Pápa művészeinek ba­ráti találkozását kulturális jelentőségűn túl, tehát az anyagi eredmény is meg­pecsételi. Honyédeinft üzennek... Ejtőernyős zászlóaljunk parancsnoka, vitéz Szügyi Zoltán ezredes irta a frontról Polgár­mesterünknek a következő levele^: KedVes Bátyám! A közelgő ünnepek előtt mindi a magam, mind 1 az itt küzdő pápaiak ne­vében reménykedő boldog karácsonyi és újévi ünnepeket kívánok Neked', ked­ves családodnak és Pápa város közön­ségének. Nyugbdt büszkeséggel jgondoIhat­tok az itt küzdő magyar családapákra és fiatalságra, mert tudják, hogy miért vannak itt, a hófúvásos nagy orosz tél­ben, 1500 km-re hazájuktól. Tudják, hogy itt kell leküzdeni azt az ellenséget, mely Kárpát-i határainkról lezúdulva elsősorban minket, otthonainkat, ezer­éves hazánkat söpörte volna el mocskos hullámaival. Keményen állnak a zord télben őrhelyeiken s a nyári véres tűz­keresztségek után megedződve, önma­gukra találva, a régi magyar virtussal, hősiességgel mérik egymás után ke­mény csapásaikat, — amikről a had'ije­leritésekből nap-nap után értesülhettek, — arra a vörös rémre, amelyet az ellen­séges propaganda és az otthoni kishi­tűek legyőzhetetlennek szeretnének 1 fel­tüntetni. Hálásan gondolunk azotthoniíak ál­dozatkészségére, mely lehetővé tette, hogy kitűnő téli'felszerelésünkkel és az elmúlt világháborús ellátást messze fe­lülmúló jelenlegi hadieilátásunkkal, a nekünk szokatlan zord 1 orosz télben helyt tudjunk állni, mert tudjuk, ilye­tén való ellátásunk csak az otthoniak le­mondásával és nélkülözésével lehetsé­Sgjes. Köszönjük ezt Nektek, dte egyúttal özenjiik, hogy zúgoódás nélkül hozzá jtobí meg ezt az áldozatot az |tt krizxtö­kért, mert már kezünkben van a ^yő­zteJent s esak feltartás és türelem Itidí hozzá, hogy az végleg az elünkbe hull­jon. Ezt már itt nap-nap után mindjob­ban érezzük, sőt tudjuk, hogy az 1943. újesztendő meghozza javunkra a dön­tést, mely visszaadja Nektek a harcoló családapákat és az otthon már hiányzó dOJgos kezeket. Hazafias tisztelettel üd^ vözöl őszinte híved: vitéz SzüüSyi Zoltán ej. ezredes. Tábori posta 229/36. 1942. XII. 19. Kivel küldte haza a sálját Kovács Endre honvéd ? 1942. XII. 2a Kovács Endre honvéd irja a front­ról: November 24-én indultam vissza a frontra, Oroszorszáigba. Véletlenül ná­lam maradt feleségem sálja, amelynek hazajuttalására egy úr, aki Győr-gyár­városnál szállt le, önként válaJlkozott. A sáJt azonban sajnos feleségem még mindig: nem kapta meg Az illető úrról annyit tudok csak, hogy pápai, mert lá­tásból ismerem, de sem nevére, sem cí­mére nem emlékezem Nagyon kérem ARA 20 FILLÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom