Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-10-10 / 41. szám

48. éifityam, 41. szán. Pápa, 1943 október 10.

v vasárnap m •>ÁPA ÉS VIDEKET MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14*40 P, negyedévre 3*60 P. KERESZTÉNY POLITIKftl HETILAP. Felelős szerkesztő: Korányi Olaff Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. HHHHBHKHHBHi A filmről is tárgyaltak a Kai. Nagygyűlés során. I)r. Czapik Gyula egri érsek elnöklelével vezető személyek és a film szakemberei foglalkoztak filmjeinkkel. Értékes előadások és élénk eszmecserék során újból leszögezték azokat az elveket és köve lel menyeket, amelyekel a magyar katolicizmus joggal elvár a magyar filmtől s nem kevésbbé azoktíól is. akik műsorpolitikájukkal felelősségtudattal irányítják a.közönség Ízlését, és öntudatosan, bátran szolgálják a keresztény erkölcsi elvek megerősödését. Dr Nyisztor Zoltán hosszabb előadásban foglalkozol! azzal, hogy mii kivan a katolicizmus a filmtől. Vagy azt. — mondotta, — hogy emelje fel a lelkeket a jóhoz, a nemeshez, az igazsághoz. Tehál eénklárja és pártolja a jól! — Vagy azl, hogy szórakoztassa az embert; ne csak sértse az igazságot és erkölcsöt: ne piszkálja fel az emberi gyengét. Tehál ne binlsa és ne veszélyeztesse a ját! -- Vagy azl, hogy mutassa be a rosszal is. de ne úgy, hogy az vonzzon, ne úgv, hogv a nézőben felgerjessze az alantast. Tehát vettesse meg a rosszlat! — És minden esetre kivánja, hogy mindezt művészi módon nyújtsa. i — Baj, hogy azl hiszik, — folytatta Nyisztor Zoltán. — mintha a katolicizmus csupa vallásos, szenteket szerepeltető, erkölcsi igazságokat élesen védő, irányzatos filmet kívánna és csak ezeket jelölné a katolikus film jelzővel. — Ezeket is kivánja, sőt követeli, de csak módjával. Amint az életben sem kivánja, hogy egész idejét templomban töltse a hivő, hiszen a hélnek 6 napját szabadon hagyja és a vasárnap 24 órájából csak egyet kér, a filmtől sem várja, hogv 21-ből valamennyi kifejezetten vallásos, szent legyen, hanem megelégszik eggyel-eggyel. — Ugyancsak bajunk, liogy a filmek második fajtájáról, a tisztán szórakoztató filmről azt hiszik, hogy a katolicizmus nem fogadja őket magáénak. Tévedés! Az ilyenek nem ismerik, hogy már az első századokban igy fejezte ki egy szentatya a katolikus felfogást a vallásos lélekfeszültség és a pihentetés között: a nyii ijjálnem kell mindligmegfeszítve tartani, hanem pihentetni, is tanácsos, mert máskép él vészit i erejét és rugalmasságát. A katolicizmus csak azzal a szórakoztató filmmel száll szembe, amelyiknél a 2000 méter üdítően és tisztán pergő folyamába belevágják azt a bizonyos 200 métert, .amelyiket az emberi léhaságnak szántak. A katolicizmus szívesen fogadja a tisztán szórakoztató film vizét üditő italul, de az ne legyen zavaros, főkép ne cseppentsenek bele szemernyit sem az erkölcsi mocsár miazmás szennyéből. — Téves az is, ha azl hiszik, hogy a katoiikum azonnal távozz tőlem -et kiáit. ha a rosszat és a bűnt meglátja a vetítővásznon. Nem! A katoiikum csak azt kivánja, hogy a bűnt bűnnek nevezze és mint ilyent mutassa a film is. Azt kivánja, hogy a bűnt ne vezesse be úgy az emberi fantázia szalonjába, hogy olt a ruhájáért, azaz beállításáért megtartsák és szívesen fogadják. Azl kívánja. hogy a bűn tüzét úgy gyújtsa csak meg a film, hogy akik közé viszi — tehát a nézők — ne gyulladjanak meg. Hogy más hasonlatot használjunk: azt kivánja, hogy a film a bűnnél úgy bánjon, mint az orvos a morfiummal. Ennek használata lehet a gyakorlatban megokolt, de csak annyit és úgy szabad belőle adni. hogy a gyógyulást segítse, de nem szabad sokat adni, mert öl és nem szabad gyakran adni, inert morfinistává tesz; — És még egyei említek föl, amivel a katolicizmusnak a film terén küzdenie kell. Ez a művészfet'enségi, akár az esemény fűzésben, akár a rendezésben, akár a technikai kivitelben 'mutatkozik meg az. A katoiikum márkáját nem ütjük rá akármilyen filmre. A konlármunkát •és Lehetségleienséget mi is épúgv a maga nevén nevezzük. — Befejezésül az eddigiekhez még e,gjvel kívánok hozzákapcsolni. Azt, liogy mikor a katolicizmus a filmi terén munkájával és küzdelmével megjelenik, megértést vár azoktól, akik hozzája tartoznak, de azoktól is, akik rajta kívül dolgoznak. — Joggal elvárja ezt, hiszen Küzdelme lulajdonkép a művészi, szépért is folyik. — Nem probléma és eldöntött kérdés, hogy ami bántja az isteni igazságot és sérti a tisztes erkölcsöt; lenet-e művészi szép? Komoly esztétikus erre csak Határozottan nem-mel felelhet. Az Istennel és istenivel való szembeszállást nevezheti valaki bámulatos merészségnek, az erkölcs sértését minősíthetik egyesek részleges szemszögből érdekes ügyésségnek, mindkettőt kivitelezhetik bravúros technikával, de ezt ne téveszszék össze a művészi széppel. Vitéz Szügyi Zoltán vk. ezredes a háború igazi okairól Mult csütörtökön délután a Perutzgyár Kisfaludy-utcai kultúrházában élénk érdeklődés mellett nagysikerű előadást tartott vitéz Szügyi Zoltán vezérkari ezredes, a pápai ejtőernyős zászlóalj parancsnoka, a háború igazi okairól. A magyar Hiszekegy elmondása után j nemes Martsa Dániel ezredes a gyár katonai parancsnoka megnyitót mondott, melyben a magyarság erős és rendtartó magatartását hangsúlyozta. Éles bírálatot mondott a suttogó propagandáról, mely a lelkeket megfertőzve félelmet idéz elő. Ki kell söpörni a társadalom salakját, amely rendbontással igyekezik zür-zavart kelt ni. Figyelmeztette a munkásságot hogy ne üljenek fel mindenféle hírnek és gáncsolják el azokat, akik a mai kormányzat munkáját megnehezítik. Belső rendnek kell lenni ebben az országban, mert máskülönben kitűzött céljainkat nem érhetjük el U ána viiéz Szügyi Zottán ezredts két órjs e őadás keretében fejtegette a most duló háború okait. Azzal kezdte beszédét, hogy a nagy pénzhatalmásságok, mint Argiia és Amerika ki akartik terjeszteni csápjaikat Európára. Ezt té lenül nem nézhette Németor zág és Japán, valamint Olaszország. Beszédében a hitlerizmus és a fascizmus létrejöttéről, jelentőségéről beszélt, majd áttérve az orosz háborúra, kijelentette, hogy harctéri tartózkodása alatt megfigyelhette az orosz parasztságot és az iparosságot, mely utóbbi az istentelenség homályába alásülyedve, 22 éven át vallás nélküli uralom alatt állóit. Az orosz parasztságot a tiszta erkölcs és az őszinte becsületesség jellemzi. Kiemelte az ezredes, hogy vallás nélkül nincs eredményes munka. Istenbe vetett hittel kell a most folyó háborúban is a jövő elé nézni. Itt az országban, vagyis a belső f ontort zökkenő nélküli rendnek kell lenni és aki nem vallja magát jó magyarnak, annak helye köztünk nincs. Olaszországról szólva, a behódolás árulásnak mondta, de a németek rajtaütésszerű ottlétükkel megakadályozták, hogy az angolszászok elfoglalják az egész országot. A német nép lelki erejéről és a beUŐ rend kiválóságáról szólt. Az ezredes beszédét sokszor félbeszakította a taps. Értesülésünk szerint vitéz Szü yi Zoltán ezredes előadását folytatni fogja. Mátis József. Honvédéin)! üzennek... Valahol Oroszorszájgban, 1943. IX. 17. T ekin letes S zerkesz tős ég! Tisztelettel kérjük a Tekintetes Szerkesztőséget, hogy e rövid üzenetünket a Pápa ós Vidéke-ben köziölni szíveskedjék: Messze Oroszországból is mindlen pillanatban édes városunkra gondolunk. ahonnan a szülőföld szeretette és a kimeríthetetlen sok-sok kíedves emlék varázsa minden este üzen nekünk a csillagos égen. i Minden lépésünkre leselkedik

1 a halál, de mi bátran nézünk szembe minden veszéllyel, mert velünk van az Isten. Kér jük kedves ismerőseinklet, hogy ezután is sokat imádkozzanak értünk, mert csak buzgó imával tudnák segíteni nekünk a vörös uralom elleni vad

1 kiiZ> delemben. Az összes orosz földön harcoló pápai bajtársunk nevében sok-sok üdvözletet küldünk kedves városunk minden egyes lakójának, kik szeretettel, imával és bizalommal gondolnak ránk. Balka József hdp és Kiss János honv. Tábori posta: K. 925. R szovjet Vallásszabadság > Minden jó (orlhodox) kereszténynek ugyailakkor jó kommunistának kell lennie és minden kommunistának jó kereszténynek kell vallania magát!« — olvassuk meglepődve Nikoláj, kievi görögkeleti metropolita, eddig 50.000 példányban elfogyott könyvében a legújabb stalini léteit. Mert ez a kijelentés nem jelpnt mást, mint hogy az' istentelenek szervezetének hivatalos feloszlatása után a szovjetpolitika megtette a második lépést, a maga szempontjából következeles lépést is: Sztálin a külföld szemében kibékült az egyházzal! Vallásszabadság uralkodik a szovjet paradicsomban! A külföld szemében és színe előtt! De nem bensőleg és meggyőződésből! Meri a szept. 4-én kihirdetett, a szovjetalkotmányban eredetileg biztosított. de mind ez ideig meg nem valósított szabad vallásgyakorlat mértéke nem felel meg annak, amit általánosságban vallásszabadságnak nevezünk. Es ha az új stalini intézkedés tulajdonképeni jelentőségét helyesen akarjuk értelmezni, mindenek előtt meg kell állapítani azt. hogy a szabad vallásgyakorlat jogai kizárólag az orosz őrthodox, görögkeieli egyházra vonatkoznak és a többi keresztény felelvezet semmiféle kedvezményben sem részesült. Ebben az esetben ismét csak olyan engedményről van szó, amely szorosan összefügg' a szovjetpolítika célkitűzéseivel és csak ezeken keresztül magyarázható meg! Itt nemcsak orosz belpolitikai ügyről,. hanem nemzetközi jelentőségű lépésről van szó, mert az indítóokokat a nemzetközi fejleményekben és a Szovjet hatalmi törekvéseiben kell keresni. Emlékeztetnünk kell ugyanis arra, hogy a mostani háború a Szovjetunió, mint a kommunista eszmevilág középpontja ellen folyik, amely ideálógiát a szövetségesek részéről számtalan támadás ért és ér ma is. E szövetséges közvélemény semlegesítésére a Szovjet három irányban tett kísérletet. Hangoztatta a demokratikus eszmiékhez való csatlakozást, elsőbbségét a szláv népek között és végül alkotmányosan kihirdette a vallásszabadságot. Ebből a három tételből azonban az első és a harmadik szemfényvesztés volt, mert még a szövetségesek sem tudták a demokráciának es a szabad vailásgyakorlatnak semmiféle nyomát sem felfedezni a Szovjetunióban. Mivel pedig Sztálin eredeti elgondolásától eltérően fejlődtek a háború eseményei, a Szovjet mindinkább rászorult a szövetségesek katonai támogatására (ami végül is a nyugati és déli arcvonal megnyitásához vezetett), és elsősorban éielmiszerszállitmányaira, amelyek nélkül az orosz éhínség fenyegető méreteket ölthetne. Most tehát a szovjet kormány a még nagyobb segítség reményében a szövetséges közyéiemény átalakítására visszaállította az orosz görögkeleti egyházat szabad vallásgyakorlatának jogaiba. ARA 30 FILLÉR